A legádázabb diktatúra is megnyalná mind a tíz ujját azon rendszer láttán, amit január elsejére állít fel kormányunk – a magyarok pedig, a büszke sztyeppi nép meg tűri, hogy a szűk politikai elit birkaként vigye vágóhídra azokat, akiket nem tart méltónak a barátságára.

Mert mire is vetemedhet január elsejétől az állam? Mi lesz az az új fojtónyakörv, ami eddig még nem volt ránk rakva?

Azt már tudtuk eddig is, hogy az összes egészségügyi adatunkat ismerik odafent – mit mutatott a legutolsó vérvételünk a cukorszintünkről, van-e nemibetegségünk és ha igen, mivel kúráltuk azt ki. Sőt, azzal is tisztában vannak, mi a vallásunk – hiszen az állam-egyház szétválasztása után több mint egy évszázaddal a tankerület minden gyerekről nyilvántartja, jár-e hittanra és ha igen, milyenre. Ahhoz pedig már nem kell atomfizikusnak lenni ha a kölök evangélikus vagy zsidó, a család apraja-nagyja is az lesz, a hibahatár 1-2 % maximum, köszönhetően a vegyes világnézetű családoknak (ritka mint a fehér holló) meg azoknak akik azért járatják a papokhoz az egyszem lányukat, hogy az ne legyen kurva.

A Kréta rendszernek köszönhetően az is gyorsan kideríthető, hogyan tanul a gyerek meg mennyit hiányzik, a munkáltatók meg szintén országos adatbázisba jelentik le, anyuci meg apuci ugyanezen időszak alatt mit csinált és mennyit kapott érte, és az is gyorsan kideríthető, hogy szabadidejükben melyik szállodában fizetnek SZÉP-kártyával és milyen autóra váltottak autópályamatricát.

Január egytől azonban egy gombnyomásra ennél sokkal többet tudhat meg bárki (aki elég csókos hozzá) akár a szomszédjáról is:

• mennyi a villany-, víz-, gáz- meg telefonszámlája (nem sajnálja a pénzét nyáron az egész ház hűtésére …),
• a biztosító mennyire taksálja az ingatlanja újraépítését (a rohadéké dupla annyit ér, mint ami kívülről látszik),
• hova meg mire vett online mozi- meg színházjegyet (képes beülni a Budapesti Fesztiválzenekarra negyedmagával? még a kottát sem ismeri, mit flancol …),
• mit rendelt hétvégére az Auchanból/Tescoból (már megint jól bejégerezett fogadjunk)
• mennyit fizetett a gyerek fogszabályozójáért (jó sokat, de ő tehet róla, az ő génjeivel jár a kacska fog, a kölyke meg szenvedhet),
• járt-e mostanában válóperes ügyvédnél (vajon rájött az asszony, hogy szeretőt tart? ki másnál lenne az az autó, aminek fizeti a kötelezőjét de soha nem látni az utcában)
• és magánegészségügy keretében volt-e zsírleszívása/hajbeültetése/ciciigazítása (és még azt állította, hogy a heti kétszeri teniszezésről lapos a hasa).

Annak idején az Alkotmánybíróság még azon elmélkedett, jó-e ha egy szám alapján mindent meg lehet tudni valakiről, a választ pedig 2020 adja meg: hogyne, nagyon jó, amennyiben a hatalom ezt igényli. És igényli, hogyne igényelné, hiszen

• tökéletes sakkban tartani az összes nem havert, és
• sakkban tartani az összes havert is.

És kit érdekel olyan úri mulatság mint privát szféra, az információs önrendelkezés joga meg a magántitokhoz való jog? A még egyenlőbbeket tuti nem, azokat meg pláne nem akik minden erejüket arra fordítják hogy ezeket örökre elfelejtessék a magyarokkal.

A rendszer tökéletesebb és olcsóbb már nem is lehetne, nem kell még az utcára sem kimenni az információért, sőt, a közösségi médiás kutakodást sem kell bevállalni, mindenkiről egy lekérdezéssel minden kideríthető, az információt pedig a hazai vállalkozások lelkes (vagy kevésbé lelkes) házmesterként/besúgóként szolgáltatják, minden egyes apró mulasztásukat agyonszankcionálva.  Ha pedig az adatok az adatbázisban vannak, akkor az információk elemzése alapján eldönthető, jó állampolgár-e az, akire épp megy a lekérdezés. Lehet pontozni, megjelölni – ma már nem kell mellre tűzetni se skarlát betűt se bármilyen színű csillagot azt mutatni, hogy valaki a hatalom számára fekete seggű lett. Aki pedig elérte ezt az szintet, az vessen magára, nyitva a határ, mehet isten hírével, bomlasszon máshol, úgysem a nemzet része, a kint születő gyermeke meg úgyis gyarapítja a sztyeppi nép létszámát, legalább is statisztikailag. Akinek meg nincs lehetősége hazát meg kormányt váltani, az meg maradjon kussban, hódoljon be és tegyen meg mindent gazdaállatként, amire csak utasítja a parazitája.

És nemcsak a millió lejelentésre (besúgásra) kötelezett hangya miatt tökéletes a rendszer hanem azért is, mert az egészet beborító máz nem az, hogy a polgárait akarja megfigyelni az állam – megy is a propaganda ezerrel, mindez a gaz vállalkozók miatt van. De vajon egy-két renitens gazdasági szereplő indokolhatja azt a totális megfigyelést, amit ránk szabadítanak odafentről? Arányban áll a kis- és középvállalkozások elhanyagolható kisebbségének ráncbaszedése egy olyan totális megfigyelőrendszer létrehozásával, ami alapján állami szinten lehet diszkriminálni, megbélyegezni? Csak nézzük meg, mit kapott egy tanár egy vasalódeszkázás videóért, micsoda megaláztatást, meghurcolást – vajon örökre eltiltanák a tanítástól ha netalán kiderülne róla még az is, hogy még Élet és Irodalmat is olvas meg részt vett egy Alföldi Róbert esten?

Az állampolgároknak csakis egy módja van enyhíteni az állam fojtásán – amit csak tudnak, számla nélkül oldanak meg, amire nem kerül rá a nevük az nem kerülhet be a nagy adatbázisban se, a többségük azt sem fogja bánni ha futhat a garancia után. És nem lehet kétségünk afelől, a vállalkozók segíteni fognak ebben, nekik sem hiányzik hogy minden egyes ügyletüket az adóhivatal vizslassa. Akik meg vállalják a nagyító alatti hangyalétet már emelik is az áraikat, hiszen a jelenlegi körülmények között esélyük sincs a plusz adminisztrációból eredő költségeket lenyelni – a kisemberek meg vagy bevállalják a „sötét” üzelmeket vagy fizetik az állam mérhetetlen adatéhségéből fakadó felárat.

Ott van még a polgárainknak mint lehetőség az is, hogy átruccannak a határon túlra hűtőért-légkondiért-jakuzziért, esetleg online rendelnek messze Ázsiából új telefont, inkább a kínai titkosszolgálat figyelje őket mint a nemzeti adóhivatalnál nézze valaki, hogyan is engedheti meg magának a legújabb mobiltelefon-modellt.  A neppereknek is újra felragyog a nap, a használtcikk portálokon most is lehet újat kapni számla nélkül bármikor, maximum nő a fű alatti üzletek volumene, határ a csillagos ég. A nagy vállalkozó-megrendszabályozás máza meg már le is mállik a kormánypropagandáról, a magyar fineszes nép, előbb vagy utóbb rájön hogy a számla nélküli biznisz dupla haszon – nemcsak olcsóbb, de még az agyonfrusztráló megfigyelés is ugrik, maximum a villanyszámla emelkedése utalhat rá, hogy a pincébe új családtag költözött infraszauna formájában.

Sovány vigasz a megfigyelt kisembernek, hogy ezúttal a megfigyelés gazdasági köntösben érkezik, nem pedig nemzetbiztonsági vagy éppen bűnmegelőzési érdekre hivatkozva. És lehet hogy a szemellenzős,  királyi médián szocializálódott kisember kárörvend, hogy most július elsején a vállalkozások kerülnek erősen szívóágra a minden egyes be- és kimenő számlájuk teljes tartalmának lejelentésével, de majd ha rájönnek, ez az ostor rajtuk is csattan és nem is kicsit, majd eltűnik a vigyor a képükről. Meg akkor is, amikor a munkaadójuk közli, neki ebből elege van, az agyonadminisztráció miatt visszaadja a járvány miatt egyébként is veszteségbe hajló iparát, oszt viszlát fehérgazdaság, helló fekete zóna, neki ne nézzen még a seggébe is bele az adóhivatal a nap huszonnégy órájában a hét minden egyes napján. Az pedig, hogy okos telefonján egy felhőbe állítson ki számlát akár a játszótéren egy padról végképp elborzasztja, egyrészt normálisabb esetben egy számla kiállításának neki kell veselkednie (például nem árt, ha a szerződés/megrendelés meg a teljesítésigazolás összhangban van a számlán szereplő adatokkal), másrészt esőben, viharos szélben nehéz ugyanezt a papírmunkát letudni, bármilyen szuperelőnyöket is harsog az adóhivatal propagandája.

A kevésbé vállalkozószellemű vállalkozó azonban követni fogja a NAV utasításait tartva attól, hogy egyetlen le nem jelentett számla akár 100-500 ezer forintjába is fájhat (micsoda arányos büntetés, nem?). Aztán persze majd jól meglepődik, amikor valaki lenyúlja a teljes cím- (vevő-) listáját vagy az odafentiek rájönnek, micsoda jó bulit szervezett magának és már terelik is a teljes iparágat állami monopóliumba vagy oligarchák felügyelete alá (lásd trafikok, szerencsejáték meg a többi), de ha túl jó, akár még katonaságot vagy kormánybiztost is kaphat a nyakába és inthet búcsút élete munkára eredményének. És még örülhet, ha vagyonvesztés helyett csak olyan ágazati különadót kap hogy nyekken és morfondírozhat, hogyan tolja át a vevőire. Az eredmény pedig? Lehúzott rolók meg iparágak koncentrálódása a rendszer csókosainál, a kisembernek meg elmagyarázzák sok-sok milliárdért, hogy nem is infláció amit lát, hanem Soros (migráncs, libsi-bolsi, uniós összeesküvés stb.).

Az intelligensebb vállalkozói réteg sem ússza meg, csak ők valamennyivel elegánsabban fogalmaznak majd és olyanokat emlegetnek mint alapvető polgári jogok, a vállalkozás szabadsága, az üzleti titokhoz való jog meg a foglakozásuk körében megkövetelt titoktartási kötelezettség és hasonlók. Aki teheti, átköltözik szomszédos országba vállalkozásával, titkaival meg know-how-jával együtt, amíg uniósok vagyunk, miért ne fialna a gazdasági teljesítményük inkább a szlovákoknak, ha már ilyen hirtelen ekkora barik lettek a legfőbb főnökök.

És ez nemcsak a titkok féltéséről fog náluk szólni – a titkoknak értéke van, ezen értékek nélkül pedig egy vállalkozás sem tud tartósan eredményes lenni. Ha egy vállalkozásról egy mozdulattal megtudható az összes beszállítója, a beszállított anyagok-áruk mennyisége, árszínvonala, valamint az, hogy kinek adja el mindezt és mennyiért, meddig tart középről kiiktatni, netalán a hatalom kedvencét a helyére ejtőernyőzni? Vajon egy nagy melónál ha tudjuk, az ellenfelük milyen árszínvonalon dolgozik, mennyire könnyen ígérhetünk alá? Csak egy olyan személy kell, aki tálcán hozza az információt. Aki külföldre települ az meg csak azt kívánja megelőzni, hogy ellopják az üzletét és ennek érdekében akár olyan helyre is hajlandó átcuccolni, ahol pár százalékkal magasabb a társasági adó. De legalább nem kell napi szinten rettegnie attól hogy mikor viszik csődbe és hogy jelentkezik egy nevetséges összeg felajánlásával a romok lenyúlására egy NER-kedvenc.

Az olyanok mint az ügyvédek vagy éppen az orvosok rosszabb helyzetben lesznek, ők helyhez kötöttek, viszont pillanatok alatt kideríthető, kinek mit dolgoztak és mennyiért, és a nem vigyáznak a kiállított számlán a szolgáltatás megnevezésével, akkor bizony az orvosi- és ügyvédi titok is veszélybe kerülhet, akár engedélyüket is kockáztatva.

A multikat nem kell féltenünk, hiszen biztosak lehetünk, nekik vannak konyhakész megoldásaik, semeddig sem tart kiüríteni a hazai leányt és egy másik leányhoz átvinni mindent, amit csak lehet. Aki megússza a csődöt a világ legelvadultabb diktatúrájában is annak nem lehet gond az új magyar szuperrendszer meghekkelése sem. Aztán majd állunk és csodálkozunk, miért csökkent hirtelen a hazai árbevételük meg a kegyenc stratégiai partnerek miért gondolkoznak inkább román vagy horvát telephelyben, a nemzetközi adótanácsadók meg egy pillanat alatt feketelistára teszik hazánkat mint olyan helyet, ahol sem üzleti, se más titok nem létezik.

És ott vannak még a még egyenlőbbek, akik gazdagodásáról napi szinten kapunk újabb és újabb információt. Ők azok, akik botor módon megszavazták, illetve strómanjaik útján megszavaztatták ennek a rendszernek a bevezetését úgy, hogy nem gondolták végig, mit hozhatnak a saját fejükre. Meddig is tart kiesni valakinek a kegyeiből? Elég hozzá egy testnedvekre utaló kifejezés és oda a gondosan felépített birodalom. Ezek után mondani sem kell semmit csak az adóhivatalos adatbázisban ránézni, mit követtek el a cégei meg ő és a családtagjai, máris kiderülhet, nem minden információt osztottak meg azzal, akivel meg kellett volna osztaniuk, netalán saját zsebre is dolgoztak. A maffiában (elnézést, a lovagi kultúrában) ez meg ugyebár a cinkelt lapokkal játszó fejébe is kerülhet, még ha csak képletesen is, mégsem Nápolyban vagy Szicíliában vagyunk.

NER lovagot ugyan NER lovag követ, miért is érintené ez a kisembert? Azért, mert iszonyatosan sokba kerül az új éhes szájak etetése, ráadásul az oszd meg és uralkodj el alapján egy bukott havert akár három friss haver követhet, a felhizlalásuk pedig minimum háromszor annyiba fáj a költségvetésnek, azaz az adófizető kisembernek. Arról meg ne is beszéljünk, hogy lassan a NER-lovagok a legnagyobb munkaadók (főleg vidéken), a kegyvesztettségük pedig sok-sok családot mélybe ránthat. Ha pedig a lovagoknak rosszul megy (netalán mohóságuk még tovább nő), jön a kisembereket sújtó különadó, maximum nem annak hívják hanem biztosítási- , csipsz- meg migránsadó, bármit, ami eszébe jut a kormány propagandistáinak.

A rajtpisztoly már eldördült, a vágóhíd üzemképes, július elsején a vállalkozók, rá fél évre a polgárok bedarálása indul a rajtkőről.

És vajon hol vannak ilyenkor a hivatásos jogvédők meg az Alkotmánybíróság? Azok, akik arra esküdtek fel, hogy az őket etető adófizetők jogai védik? Már akkor is bűnösök az alapvető jogok tiprásában ha némán hallgatnak.