Tarlós István főpolgármester szerint mégis csak megoldják a 3-as metrón a mozgássérültek közlekedését – ehhez persze nem az kellett, hogy főközszolgánk elismerje, erre van igény meg azért csak illene egy világvárosnak ezt a problémát megoldania, hanem az, hogy szinte a teljes ellenzék kimenjen az utcákra aláírást gyűjteni az akadálymentesítésről szóló népszavazáshoz. Ráadásul az is elkeseríthette a főpolgit, hogy még az sem rettentette el a mindenáron akadálymentesíteni vágyókat, hogy ő, hatalmának teljes tudatában ellentmondást nem tűrően közölte, tök mindegy mit akarnak a budapestiek, úgysem kapják meg. Szóval a hiszti felesleges, amit odafent eldöntöttek, az a jó a népnek. Kész, ez van.
Az első kérdés: vajon Tarlós kitől kapja a fizetését? És kiknek a szolgálatára esküdött fel? Azokéra, akiknek a véleményére és nem utolsó sorban az igényeire egy pillanatig sem kíváncsi vagy azokéra, akik kézivezérlésen tartják és akiknek meg kell felelnie? Ennyire bízik a Fideszben és személyesen Orbán Viktorban, hogy bármit mondhat, a fővárosiak megbocsátják majd neki és újra megválasztják a narancs hátszelének köszönhetően? Mert ugyebár nehéz elképzelni, hogy egy normális világban egy olyan főpolgármestert újra megválasszon a nép, aki magasról tesz rá.
A második kérdés: vajon milyen asszociációs lánc végeredményeként jutott Tarlós arra a következtetésre, miszerint ez az a kérdés, amiben tuti érdemes elmenni a falig? Vagy úgy gondolta, ha tényleg megindul az aláírásgyűjtés a téli hidegben, még mindig ugyanúgy visszatáncolhat, mint ahogy Orbán tette a vasárnapi boltbezárás meg az olimpia ügyében, no para? Mert amíg nyert ügynek tűnik az alacsony érdekérvényesítésűek légypiszokként lesöprése, addig senkit sem kell meghallgatni, de ha túl nagy kulimász sejlik a cső végén, akkor érdemes inkább feladni? Persze ahogy az olimpia esetén sem sikerült puffogás nélkül visszavonulni („hazaárulók azok, akik nem akarnak olimpiát”, „soha nem látott lehetőség veszett el a város az ellenzék miatt”, „fújj mindenki, aki utálja a sportot”, stb. kormányzati falmelléki duma, mint kommunikációs csavar), az akadálymentesítés sem hozta meg azt a katarzist az adófizetőknek, miszerint „köszönjük, hogy az ellenzék felhívta a figyelmet a problémára és mindent megteszünk, hogy a továbbiakban a polgárok érdekeit figyelembe véve, véleményüket kikérve költsünk el sok-sok milliárdot és a XXI. század kihívásainak megfelelően újítsuk fel a metrót”. Ez már tényleg a fantasy világába tartozott volna és hirtelen úgy érezhettük volna, nem is az orbánista Magyarországon lakunk, hanem valahol egy fejlett, az adófizetők pénzével és az adófizetők érdekében jól gazdálkodó, valamint a lakossággal szorosan együttműködő demokráciában. Nem, pökhendiségből továbbra is jeles főpolgármester úrnak, a polgárok lenézési fokozata nem változott, ott maradt a skála tovább már nem nagyon fokozható vérvörös kategóriájában. Ha nem így éreznénk, csak emlékezzünk vissza arra a főpolgármesteri kijelentésre, miszerint a metró „45 évig nem volt akadálymentes. Minden együttérzésem a mozgássérülteké, de az ő utasszámuk ezrelékben sem fejezhető ki.” Vajon valaha megérti, hogy nem csak a mozgássérültekért van az akadálymentesítés, mint olyan???? Vagy nincs mit tenni így utólag, ehhez más szakon kellett volna anno végeznie az egyetemen?
A harmadik kérdés: hova lett a Tarlós-féle "nem logikus minden állomásra felvonót építeni" érvelés, mégpedig azért nem, mert "egyetlen liftnél sokkal több embert szállíthat például egy alacsony padlós busz" ? Mert bizony sokakat gondolkodásra ösztönzött, különösen a lift és a busz egyenértékes 3D-ben elképzelése. Bár meg kell hagyni, a Pöttyös utca és Ecseri út megállókból alacsony padozatú busszal szállítás mint új ötlet még így is morfondírozásra késztet, vajon csak a következő akadálymentes megállóig alkalmaznák-e ezt a módszert (hagy szálljon át jó sokszor az, aki tömegközlekedésre vetemedik), vagy végig az egész vonalon? Esetleg az átszállásra is kiterjed ez a szállítási mód, például Ecseri út Széll Kálmán tér viszonylatban? És hol meg mikor fog járni a busz?
Szintén új ötletként a különféle lépcsőnjáró szerkezetek (kabinok) sem tűnnek bombabiztos megoldásnak, legalábbis aki már próbált sok-sok forintért akadálymentesített önkormányzatoknál ilyen szerkezetekhez (például külső lépcsőknél) kezelőszemélyzetet találni és sikerült is neki, az előtt le a kalappal. Mert ezeknél cirka az az első feltétel, hogy először be kell menni az épületbe, aztán találni kell valakit, akinél ott van a kulcs és még ért is az installációhoz. Persze ne legyünk hitetlenek, a budapesti metróállomások biztos sokkal szervezettebbek lesznek, mint egy polgármesteri hivatal. És amiatt is felesleges aggódnunk, hogy a lépcsőnjáró szerkezeteket úgy alakítják ki, hogy annak használata nem akadályozza majd a normál sebességgel közlekedő utasokat és nem gerjeszt majd garantált, ám kiszámíthatatlan mértékű népharagot mindenkivel szemben, aki éppen mankózik vagy babakocsival szerencsétlenkedik.
A negyedik kérdés: vajon mit szólna hozzá Tarlós, ha kapna egy napra egy babakocsit egy 12 kilós gyerekkel + felszereléssel (pelenkázótáska, stb.) és irány a survivor, küldetésképpen a Havannáról bumlizzon el a Déli pályaudvarra, aztán hazafelé még a rákospalotai temetőbe is látogasson el a nagyihoz? Mert nem kell mozgássérültnek (kerekes székesnek) lenni ahhoz, hogy valaki igen hamar rájöjjön, az akadálymentesítés nem a mozgássérültek örömére van egyedül, hanem igen széles népréteg életét könnyíti meg: napi ügyintéző kisgyerekes anyukák, suliba igyekvő lábtörött gimnazisták, piacon bevásárló banyatankos nagymamák, hogy csak egy párat említsünk a sok közül.
Ötödik kérdés: mikor szól Tarlós Kocsis Máténak meg a budapesti Fidesznek, hogy ezt a harcot (azaz az ellenzék ekézését) itt és most kéne abbahagyni? Kommunikációs szempontból nem biztos hogy nyerő további olajat önteni a tűzre és azzal vádolni az akadálymentesítéssel egyetértők aláírásainak összegyűjtőit, hogy – így kampányidőszakban – csakis a saját érdekeiket tartják szem előtt meg egyébként is hazudnak meg lopnak? Plusz az akadálymentesítés semmi másra nem jó, mint lassítani a 3-as metró felújítását? Egy kis alázatra nevelés érdekében Kocsis Máténak a napi survivor ikerbabakocsival lehetne kötelező (2x12 kilós gyerek +felszerelés) egy héten keresztül, rutinbevásárlásokkal nehezítve (kenyér, tej, felvágott, friss zöldség-gyümölcs, stb.). Bár kétséges, hogy Kocsis arroganciája valaha is engedné a beismerést, miszerint még az is előfordulhat, ő sem lesz örök életében fiatal, egészséges meg olyan szupergazdag, hogy mindig és mindenhova kocsival járjon és soha, de soha ne fanyalodjon tömegközlekedésre.
Hatodik kérdés: vajon az, hogy keresztényi szeretet, tolerancia, beleérző képesség, szociális érzék, szolidaritás, mond valamit olyan embereknek, mint Tarlós meg Kocsis? Vagy az ilyen kifejezések számukra a blabla világába tartoznak, az emberi gyengeség szinonimái, melyek olyan gondolatmeneteket generálnak, amelyeket néha végig kell hallgatni muszájból egy-egy lojalitás-igazoló istentiszteleten? És ha kiderülne, a döntési pozícióban ülő választott közszolgáknál ezek a – NER szempontjából teljes mértékben felesleges – tulajdonságok genetikailag hiányoznak, akkor vajon jelenthetnek-e még az olyan apróságok valamint, mint a Fidesz-KDNP által is elfogadott, akadálymentesítésről szóló törvények és egyéb jogszabályok? Nem kéne legalább azokat betartani, ha már emberségből megbuktak?
Hetedik kérdés: vajon hogy lehet az, hogy eddig egyetlen kormányközeli havernak sem jutott eszébe, hogy jó pénzért ő majd megoldja az összes akadálymentesítést, kerül, amibe kerül? Aztán az 50-100 milliárdos, vastagon fogó ceruzával kiállított számla kifizetésekor csak az ellenzékre meg a polgárokra kellene mutogatni, ezt akartátok, nem??? Ti főztétek, egyétek is meg.
