Sokáig, a vagyon elleni, korrupciós és egyéb bűncselekmények helyszínei pedig olyan önkormányzati cégek, amelyek vezetői és alkalmazottjai közvagyonnal gazdálkodnak (pontosabban, garázdálkodnak) és nem igazán mondható el róluk, hogy családapa gondosságával járnának el. Sőt, a belső ellenőrök napvilágra került jelentései alapján feltételezhetjük, a köznép csak a jéghegy csúcsát láthatja, valójában a helyzet sokkal rosszabb és bizony az adóforintok minimum 30%-40%-a nem oda vándorol, ahova kellene.
Azt sem látjuk, hogy a főpolgármester – aki lassan már hetedik éve ül a székében – látványos intézkedéseket foganatosítana a korrupt alkalmazottakkal szemben. Nincs nulla tolerancia a pénzügyi fegyelmet megsértőkkel szemben, nem indulnak sorozatban eljárások hanyag kezelés miatt, amihez elég csak annyit bebizonyítani, hogy a kedves közszolga (vagy egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott vezető) a rá bízott vagyonnal úgy sáfárkodott rosszul, hogy a kötelességét megszegte vagy szimplán csak gondatlanságból elhanyagolta. Például nem kért teljesítésigazolást mielőtt jóváhagyott nagyösszegű vállalkozási díj kifizetéseket, nevét adta a szabálytalan közbeszerzéshez, netalán aláírt olyan beszámolót, amely sokkal kedvezőbb képet festett le a cégről, mint amilyenben az valójában van. És mindez miért probléma? Ha nem tudjuk, hol állunk és mink van (azaz hamisak a beszámolók), akkor nem tudjuk, hogy mi hiányzik, hol kellene keresnünk és ki mennyit szakíthatott az eltűntetés eredményeképpen.
Még az enyhébb mulasztások jó része is olyan, ha a versenyszférában történne hasonló, az adóhivatal már rég keresztre feszítette volna az elkövetőt még akkor is, ha tévedésben volt és zárolná az összes vagyonát is, az pedig a gulágra száműzetéssel és talán még állampolgárság megvonásával és hazaárulóvá nyilvánítással is járna, ha egy nem kormányközeli civil szervezet lenne ennyire hanyag vagy netalán valótlan tartalmú beszámolóval próbálná elkápráztatni a hatóságokat. Az önkormányzatnál azonban ilyentől nem kell félni, a lebukás esélye minimális és ha revizorok állítják, jó pár törvény megszegődött ki tudja ki által, na ez sem jelent semmit, pláne nem komolyabb vizsgálatot, netalán büntetőfeljelentést.
Egyet leszögezhetünk: maga a főpolgármester és a főjegyző szintén elhanyagolja kötelezettségeit akkor, amikor nem adják ki az ukázt, bűnhődjön minden bűnös, mától minden szabály szóról szóra betartva, nincs humbuk meg blaba, az adóbevételekkel átlátható elszámolás pedig a legalapvetőbb és legfontosabb, amit egy intézmény vezetőjének teljesítenie kell. De vajon ki lesz az, aki feljelenti a főpolgármestert és a főjegyzőt, és van olyan hatóság ma Magyarországon, amely hajlandó kivizsgálni, ki tett rossz fát a tűzre és mennyi kárt okozott ezzel az adófizetőknek? Netalán ha a köztől lopott, legyen szíves és adja vissza?
Budapest azonban nem így működik – az önkormányzati cégek vezetői nyugodtan hazudhatnak a beszámolóikban, írhatnak ki szabálytanul közbeszerzéseket, kifizethetnek soha meg nem történt munkákat, magasról leizélhetik az előző ellenőrzések javaslatait, láthatóan nincs következmény, az elmúlt 6 és fél év nem erről szólt. Az sem követelmény, hogy az önkormányzati tulajdonnal gazdálkodó cégek olyan szabályzatokkal rendelkezzenek, amely alapján átlátható lenne, mit mire és miért költenek és az is nyilvánvaló, a komplex költségkimutatások készítése sem szolgálná a pénzhez hozzáférők és azt dézsmálók érdekeit, ahogy az ingóságokat is be lehet venni az ingatlan-nyilvántartásba, hátha úgy szebbnek tűnnek majd a számok, a számviteli alapelvek meg úgyis csak olyan tételek, amelyek egy illiberális társadalomban feleslegesek. Egy kis önvizsgálat, aztán a végén még kiderülne, úgy gáz az egész, ahogy van, a milliárdok pedig számolatlanul repkednek ki az ablakon, miközben dőlnek össze a kórházak, ehetetlen az ebéd az iskolában, gazosak az árkok, balesetveszélyesek a járdák, lepukkantak a buszok és ki tudja még, hány sebből vérzik a rendszer. És nem, nem lehet kifogás az, hogy már a szocik is ezt csinálták.
Vajon meddig tartana felelősségre vonni a felelősöket? Mi akadályozza a tényleges felelősségrevonást egy olyan önkormányzati cégnél, ahol a felelősségi köröket konkrétan rögzítik a szabályzatok (pl. ki engedélyezhet kifizetést, kinek kell ellenőrizni a teljesítést, ki felel a közbeszerzés jogszabályoknak megfelelőségéért, ki csípheti nyakon a kötelességüket elbliccelő vezetőket), ott meddig tartana egy jó ellenőrnek beazonosítani, ki szegte meg az előírásokat és ki profitált ebből? Mert mindig profitál valaki – és emiatt pórul jár a másik. Jelen esetben az adófizetők, akik viszont édeskeveset tehetnek az ügyben, ha nem hozzák a tudomásukra, hogy az általuk megbízott szereplők bizony úgy sárosak, ahogy vannak.
Tarlós lebegteti, ő már nem akar többször helyhatósági választáson indulni – ami nagyon nemes gesztus tőle, különösen akkor, ha valaki átgondolja, milyen kulimászt is hagy maga után. Mert akárhogy is nézzük, a felelős gazdálkodás nem az a terület, ahol eredményeket tud felmutatni – és ez a kudarc az, amit még véletlenül sem tud a kormányra meg az előző stábokra kenni. Ez az ő bűne még akkor is, ha olyan haverokat, rokonokat erőltettek rá felülről, akik kilopják az adófizetők szemét is – mert akár le is mondhatott volna, hogy elejét vegye a milliárdok kitalicskázásának vagy naponta három feljelentéssel bombázhatná az ügyészséget és szivárogtathatna a sajtóba is, hátha a közfelháborodás elsodorja a legkorruptabb csókosokat. És néha még vagyonosodási vizsgálatot is kezdeményezhetne olyan beosztottjaival szemben, akik a hivatalos illetménytáblázatban szereplő jussukból gályáztak össze milliárdos ingatlanokat, vért-verítéket nem kímélve. Legalábbis ők ezt mondják.
Persze bizton állíthatjuk, a nagytestvér mintáját követik a kistestvérek is – az önkormányzati cégeknél nemcsak fővárosi szinten van gond, hanem kerületi szinten sem sokan tennék tűzbe a kezüket a vezetőkért. Csak gondoljunk bele, egy-egy óvodával kapcsolatban hányféle módon károsíthatják meg a közt a vezetők, és akkor még nem beszéltünk a nyugdíjas klubokról, bölcsődékről, temetőkről, stb.
De mennyivel könnyebb is szidni az előző rendszert, mint tisztességesen polgármesterkedni? Sokkal. Az adófizetők meg reménykedhetnek, majd a következő bagázs egy kicsivel kevesebbet lop és több jut a szociális hálóra, az óvodákra-bölcsödékre, az utakra, a közvilágításra meg minden másra, ahol csak a pénzhiány megkeseríti a mindennapokat. Vagy csak jöjjön egy új garnitúra, aki hajlandó elszámoltatni az elődeit, akár egy új kezdet keretében.
Amennyiben tetszett, várunk Facebook-csoportunkban!
Kapcsolódó posztok:
Hogyan lopják el az óvodák pénzét az önkormányzatoknál?
Ha valamiért igazán felelős az Unió, akkor ezért
