Magyarország, 2016

Karvalyok földje

Ha Orbánon múlik, minden marad a régiben, csak még jobban

2018. március 28. - Karvalyok Birodalma

karvalyok_foldje_image_small_masolata.pngHa nincs is igazából kézzel fogható programja a Fidesznek, azért azt nem mondhatjuk, hogy nem tudjuk, mit is akar Orbán Viktor kezdeni a magyarok pénzével. Egy biztos, nem azt, amit egy normális demokráciában kezdenének .

Miniszterelnökünk szerint ha nem ő győz a választásokon, akkor bizony országunk nyugat-európai irányba kanyarodik. Kanyarodik, kanyarodik, mondaná erre a történelemismerő választópolgár, de aggódni tuti nem fog, hiszen a Rákosi korszak óta nem értük be a hanyatló nyugatot, miért pont most sikerülne? A keleti irány viszont annál jobban aggasztó és nemcsak a demokratikus vívmányok szemmel látható hanyagolása miatt, hanem azért is, mert ott sokkal alacsonyabb az életszínvonal. És amikor az életszínvonal-versenyben már Románia is megelőz minket, vajon hányan csatlakoznának önként, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül egy olyan békemenethez, amely valamelyik –isztán életszínvonalát követeli itt, a Kárpát-medencében? Persze elborult elmék mindig vannak meg propellernyelvű nyálzógépek is, de a többség valószínűleg egy tapodtat sem mozdulna ilyen cél belebegtetése esetén.

Miniszterelnökünk azonban nemcsak a hanyatló nyugattal fenyeget minket, hanem azzal is, hogy az összes meglévő gazdasági erőforrás a bevándorlóország felépítésére megy majd el. Először is, Orbán Viktor már befogadott vagy 20 ezer gazdag bevándorlót, igaz ezek bőségesen fizettek is az erre kiválasztott, nagyon-nagyon megbízható offshore cégeknek. Na jó, egy-két  igazán nehézsúlyú bűnöző is bejöhetett, mert kit érdekel, ha fegyver-, kábítószer meg embercsempészetből van pénze a jelentkezőnek, csak fizessen. Sőt, a szír diktátor pénzemberét is szeretettel fogadta nagyvezérünk, mindig jól jön egy pénzes, befolyásos kapcsolat onnan, ahol nem működnek a kiadatási egyezmények.

Az pedig, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos gazdaságunkban szükség van-e olyan bevándorlókra, akik dolgozni is akarnak meg adót fizetni Magyarországon, szintén megérne egy misét, de mint tudjuk, Orbánnál – legalábbis propaganda szinten – a csóró bevándorló egyenlő a terroristával és hazánkban még a fiatal Steve Jobsra is kilövési engedélyt adott volna, ha tehette volna. Mindezt úgy, hogy az összes magyar valójában bevándorló és az egykori avarok leszármazottjai (ha nem asszimilálódtak volna) most döngethetnék ezerrel a mellüket, tisztelt miniszterelnökünk is legyen szíves takarodjon oda vissza, ahonnan a felmenői anno idetámolyogtak.

A legnagyobb kérdés azonban az, vajon a Fidesz mire fordította eddig a gazdasági erőforrásokat és valószínűsíthetően a jövőben mire költené az adófizetők pénzét? Nyomokban erre is választ kapunk, ha figyelmesen hallgatjuk Orbán Viktor különféle gyáravató beszédeit.

Nincs is annál felemelőbb érzés, mint amikor rájön az átlagválasztó, őt bizony úgy nézik hülyének odafent, ahogy van. Mert ugyebár bottal lehet ütni azt az 1.300 milliárdnyi külföldre vitt uniós pénzt, ami kézen-közön eltűnt és a magyar rendőrség meg ügyészség a füle botját sem mozgatja (bezzeg a nem a járdán masírozó 16 éves diákok szüleinek 50 ezer forintjáért lehajolnak). Na jó, ennek a gigaösszegnek egy része visszajött arab meg ázsiai kamubefektetőkön keresztül (nesze neked bevándorló ország építés), de egyesek biztos nem túl boldogan várják azt a pillanatot, amikor a szingapúri számlák névtelensége megszűnik, aztán lehet zsákszámra vinni a már kitalicskázott pénzt Szamoára, Namíbiába vagy éppen Trinidad és Tobagoba. Vagy valamelyik OTP-érdekeltségbe ott messze keleten.

Sőt, Leslie Mandoki is valószínűleg éhenhalna a magyar adófizetők pénze nélkül, be is nyelt vagy kétmilliárdot pár év alatt. Ja, hogy itthon már szappan sincs az iskolákban? Kit érdekel, a fő, hogy a kedvenc zenész tudjon koncertezni meg magánfogadást adni Orbán Viktornak. Pedig kétmilliárdból kijött volna pár tonna higiénia a kisiskolásoknak, hogy a leomló vakolatokról meg kieső ablakokról ne is beszéljünk. Bár azt meg kell hagyni, a diákok nem írnak dicsőítő könyveket legfőbb urukról.

De az igazi NER-haver, Mészáros Lőrinc sem panaszkodhat, ha pénztalicskázásról van szó – nem is lehetne jobb kézben az adófizetők 1,8 milliárdja, meg a turizmus fejlesztés majd 5 milliárdjából is csurranhat-cseppenhet, ha csak a legutóbbi híreket nézzük. Ha a régebbieket is, akkor a teljes Mészáros-klán vagyon az államtól származik ugyebár, és nemcsak az első egymilliót kérhetnék vissza az adófizetők, hanem hellyel-közzel az összes cégük összes vagyonát plusz az olyan apróságokat mint magyarországi meg külföldi ingatlanok, luxusjárművek és ki tudja még mik. És egyébként is, mi lenne felemelőbb érzés választási időszakban mint az, hogy a kormány támogatja az ország egyik leggazdagabb emberének beruházását? Már csak a békemenetesek hiányoznak, hogy még többet követeljenek neki.

És ez az a pont, ahol különösen érdemes Orbán Viktor szavaira figyelni, hiszen ha az ellenzék győz, akkor „nem lesznek milliárdok, sőt százmilliók sem, sőt tízmilliók sem, amit magyar vállalkozások rendelkezésére tudnánk bocsátani, hogy abból magyarok ezreinek és tízezreinek munkahelyeket tudjanak teremteni”. Már el is kezdhetjük sajnálni Mészárost meg a többi havert, tényleg kutya egy világ jönne rájuk, ha kipottyannának a hatalomból, a végén még saját erejükből kellene boldogulniuk. És vajon az átlagválasztó hullajtana értük akár egy könnycseppet is? Kizárt, ahogy az átlagnyugdíjas sem, még akkor sem, ha éppen vastag, mert a postás meghozta az extra Bözsi-utalványt.

Azt már tudjuk, hogyan volt eddig – vagyis még ez sem igaz, valljuk be őszintén, a jéghegy csúcsáról talán vannak fogalmaink, de azt, hogy valójában mennyit loptak a NER-kegyeltek, arról fogalmunk sincs. Főleg ha hiszünk az FBI-nak meg az általuk emlegetett 1.300 milliárdnak. Azonban Orbán nemcsak attól retteg, mi lesz, ha nem győz, de körvonalazta is a jövőt:  cél a magyar cégek mielőbbi „súlycsoportváltása”, vagyis hogy amelyek eddig „pehelysúlyúak voltak, lépjenek fel a középsúlyba”, „a középsúlyúak pedig jussanak fel a nehézsúlyúak közé”. Azaz a haverok még több pénzt kapnak majd hogy még gazdagabbak legyenek, a kicsik, az Orbán-féle számítás szerint a pehelysúlyt sem elérők (azaz nem haverok) meg ott pusztulnak meg, ahol vannak.

Csak remélni tudjuk, hogy egyszer majd napvilágra kerül az összes letelepedési kötvényes rovott múltja, ahogy az orbánizmus kegyeltjeinek vagyona is visszatér oda, ahonnan ellopták.