Magyarország, 2016

Karvalyok földje

Kormányunk szerint az értelmiségiek tartáshiányosak?

2018. március 09. - Karvalyok Földje

karvalyok_foldje_image_small_masolata.pngVajon milyen pedagógus buzdítja arra a fiatalokat, ne tanuljanak, legyenek inkább gyári munkások? Egy olyan, aki igaz, hogy annak idején tanítóként kereste a kenyerét (de régen is volt) meg az SZDSZ-ben politizált, ma már azonban Fidesz rezsibiztosként osztja az igét. Meg azt az elméletét, miszerint teljesen felesleges tanulni, így is túl sokan járnak egyetemre, a reggel hatkor induló gyári munka több tartást ad az embereknek. Nem lenne csoda, ha a választók egy része azonnalosan javasolná, ideje lenne Németh elvtársnak is több tartást beszereznie és a parlamenti képviselőség helyett igazán kipróbálhatná a reggel hatos szalagindítást és visszaszokjon a munkába.

Rezsibiztosunk azonban igazi példája annak, miszerint az, hogy valaki elvégzett egy felsőoktatási intézményt és szerzett egy diplomát még nem jelenti azt, hogy valami ragadt is ott rá. Meg azt sem, hogy saját gyökereit bármilyen szinten is tiszteletben tartaná,

De olyan egyetemek meg főiskolák vannak, hogy annyit érnek, mint vászontarisznyán a lakat, némelyik. Avval nem lehet elhelyezkedni, a magasba néző diplomával nem lehet elhelyezkedni. Egyáltalán, semmi ilyen nincs. Hát ne vicceljünk. Ehelyett mondjuk egy tetőfedő mennyivel jobban jön. És attól, mer valaki tetőfedő, még nem hülye. És nem kulturálatlan ember, és így tovább. Hanem végzi a munkáját, méghozzá olyan munkát, amit te komám, nem tudsz elvégezni a professzori székből. Ez a helyzet, és ebből meg lehet élni. Leszoktatták a munkáról az embereket, mások dolgozzanak helyettetek. A Trump most ezt csinálja vissza.” (Németh Szilárd)

Sőt, ha valaki megszerez egy diplomát, rögtön tudja, mennyi értéke van annakha másból nem hát abból, csekély értelmű, ellenben gumigerincű és mindenre alkalmas szájszervű évfolyamtársai hogyan érvényesülnek az életben. Ki más járatná le jobban a diploma értékét, mint maguk a politikusok? Azok, akik teológusként helikopterről lődöznek szarvasokra, vagy lelkészként az egészségügyünk és oktatásunk teljes lepusztításán munkálkodik? Ha pedig úgy lehet miniszter valaki, hogy még diplomája sincs, na az végképp aláássa azt az érzetet, miszerint érdemes tanulni.

Ráadásul a kormányunk mindent elkövet annak érdekében, hogy egyre kevesebb diplomás legyen az országban – a célja elérése érdekében akár még nemzetközi kötelezettségvállalások ellenében is megy. Tanult embereket ugyanis nehezebb rabigába kényszeríteni és akár még arra is képesek, hogy ellenálljanak a zombiszintre süllyesztő kormánypropagandának. Honnan lehetne máshonnan feltölteni a békemenet sorait, ha nem a tudatlan, ámde jól megvezethető népességből? Nem véletlen, hogy a Fidesz szavazótáborának átlagvégzettsége egyre alacsonyabb – a diplomások már csak akkor csápolnak az orbánizmusnak, ha abból személyes hasznuk van. Például nagyszerűen eléldegélnek az állam emlőin az adófizetők vérét szívva. Akinek meg nem tetszik a szép új világ, ami itt épül a Kárpát-medencében, az mehet isten hírével, a jól képzett orvosokat, informatikusokat, mérnököket a magyar bérek többszöröséért várják Nyugat-Európában, mi meg ujjonghatunk, hogy magyar orvos látta el a megmérgezett orosz exkémet Angliában, miközben itthon lassan már aktív eutanázia dübörög a sürgősségi ellátásban. Sőt, még az egyetemi professzorok is bátran csomagolhatnak, ha már megelégelték, hogy kormányunk kevesebbe tartja őket, mint a tetőfedőket.

Azonban nemcsak most, a kampányidőszakban akar kedveskedni a Fidesz a szavazótáborának az értelmiségiek leszólásával  – az elmúlt nyolc évben mindent meg is tettek azért, hogy a számuk egyre csak csökkenjen, gondoljunk például a keretszámokra meg a tandíjra. Vajon melyik uniós kormány minisztere dicsekedne azzal, hogy tíz éve nem nőttek a szociális alapú juttatások, de hajrá, most jön a tuti változás, az aranykor, a forrásnövelés, évente összesen akár egyharmadnyi stadionnyit is ráköltenek ezentúl a felsőoktatásban tanulókra? Biztos melengeti ez a kijelentés azok szívét, akik a tudásért güriznek, ahogy azon vazallusokét is, akik a kormány talpát nyalva a diákok kerekasztalos képviselőiként asszisztálnak mindehhez. Mert hogy a saját generációjuk érdekét nem képviselik, az biztos, cserébe reménykedhetnek, hogy a Fidesz-KDNP révén később majd zsíros állásokhoz, megbízásokhoz juthatnak. És ez utóbbi mégis csak szebb jövőkép mint iskolában tanítani vagy semmibe vett, huszonhatodrangú ügyvédbojtárként kávéért szaladgálni.

nem_engedhetjuk_meg_magunknak.png

De vajon mikor jönnek rá az egybites választók, a diplomaszerzés támogatása nem elpocsékolt pénz, hanem saját eljövendő nyugdíjuk záloga? Hogy a GDP növekedést jelentősen befolyásolja egy adott ország humánerőforrás színvonala? Nem véletlen, hogy az ázsiai kistigrisek oly sokat költöttek oktatásra. De nem, nálunk minden egyetemista potenciális közellenség, ingyenélő meg parazita, különösen ha államilag finanszírozott képzésre jár, lenne inkább pénztáros az Aldiban vagy betanított munkás valahol szalag mellett (még a tartásai is több lenne). Mert akkor nem henyélne egész nap az adófizetők pénzén, hanem nettó befizető lenne a költségvetésbe akár már 16-18 évesen. Azt azonban a demagóg politikusaink már elfelejtik hozzátenni, bizony a diplomások – magasabb átlagfizetésüknek és kisebb munkanélküliségi rátájuknak köszönhetően – pár év alatt bőven kárpótolják azokat, akik egykor őket támogatták. Persze csak akkor, ha kormányunk nem üldözi el őket külföldre. Sőt, a kutatások azt sem igazolják, hogy bizonyos diplomákkal csak gyorsétteremben lehet elhelyezkedni és a bölcsészek meg a mérnökök munkaerőpiaci helyzete között sincs olyan nagy különbség, mint ahogy azt szeretnék láttatni politikusaink. Plusz az átlagéletkoruk is magasabb az értelmiségi réteghez tartozóknak és tovább is dolgoznak, mint a segédmunkásoknak.

És a jövő? Még kevesebb diplomás – elég csak azt elképzelni, milyen hatása lesz annak, ha bevezetik a felvételi mellé kötelező középfokú nyelvvizsgát meg a gimnáziumi keretszámokat. A kettő együtt garantálja, hogy se tanító, se óvónő ne legyen az országban és azt is, hogy a kontraszelekció soha nem látott méreteket öltsön, tovább silányítva hazánk össz-szellemi kapacitását.

Végül, de nem utolsó sorban emlékezzünk arra a harcos politikusra, aki hatalmas lendülettel védte a felsőoktatás pontosan addig, ameddig hatalomra nem került:

„Csak a hírre, hogy tandíj lesz, több mint 26 ezerrel csökkent az egyetemre és főiskolára jelentkezők száma. Csak a hírre, kedves Barátaim! Több mint 20 ezer családnak azt üzente meg a magyar kormány, hogy hátat fordít nekik, menjenek Isten hírével. Nem törődik velük, nem adjusztálja őket, nem pallérozza a gondolkodásukat, nem fektet be a jövőjükbe. Én arra szeretném kérni a fiatalokat, hogy a következő egy hétben jöjjön meg az önbecsülésük! Ehhez egy érvvel tudom őket hozzásegíteni. Mert azt látom, minthogyha a kormányzati propaganda nem lenne teljesen hatástalan, és az egymással való szembefordítás jegyében egyre többen kezdenek azon gondolkodni, hogy tényleg én, akinek a gyereke sose jár majd egyetemre és főiskolára, és magam sem jártam, tényleg nekem kell fizetni, mondjuk, a magamfajta emberek gyerekeinek a taníttatását? És ha a fiatalok nem fognak talajt, ha nem állnak a két hátsó lábukra, és nem fogadnak el egy nagyon tisztelettudó, de önbizalomtól duzzadó, önbecsülésről valló pozíciót, akkor ez az érv el fogja őket söpörni. 

Az ellenválasz pedig úgy hangzik, hogy miután valóban, jó esélyük van arra, hogy magasabb állásba jussanak, hiszen ezért tanultak, bár a diplomás munkanélküliség elég nagy Magyarországon, de valahogy a végén mégis csak elvergődnek majd odáig, és az is igaz, hogy az átlagnál majd többet fognak keresni, bár ez sem mindenkire igaz, mert egy pedagógus ezt nemigen mondhatja el magáról. De a többség mégis, és ezt az jelenti, hogy több adót is fognak fizetni. Egy fiatal öt és fél év munkában eltöltött idővel az akkor fizetett adó többletével visszaadja a köznek azt, amibe az ő egyetemi és főiskolai tanulmánya került. Kvittek vagyunk. Megsegítettük egymást. A fiatalok kaptak az összmagyarságtól egy esélyt, hogy tanuljanak, ezt a magyarok egy befektetésnek tekintik, a fiatalok éltek vele, és aztán visszafizetik. Életük végéig tizennégyszer fogják visszafizetni. Az mindenkinek jó, nem? Mindannyiunknak! Ez mindannyiunk érdeke.” (Orbán Viktor, 2008. március 3.

Hát nem ez a pár mondat lesz Orbán Viktor bőrbe kötött gyűjteményes beszédeinek zászlóshajója.