Magyarország, 2016

Karvalyok földje

Csak azért is Paks

2018. január 23. - Karvalyok Földje

karvalyok_foldje_image_small_masolata.pngHa Orbán-kormány, akkor építkezés, ha építkezés, akkor meg legyen minél nagyobb, minél drágábba projektek projektje pedig nem más, mint Paks II., melynek társadalmi elutasítottsága egyre nő és mára eljutottunk odáig, hogy a megkérdezettek 61%-ának nem tetszik az, hogy orosz állami vállalat orosz hitelből bővít a Duna partján (két lehetőséget lehetett választani a megadottak közül). Ha pedig a helyeslők oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor a lakosság kevesebb, mint egyötöde rajong az ötletért, magyaroknak orosz atomot. A számok alapján tehát még a fideszesek sem csápolnak örömükben (azaz Békemenetet sem érdemes e célból gründolni) és valószínűleg kormányszempontból még ennél is rosszabb lenne a helyzet, ha az MTI minden egyes paksi üzemzavarról ugyanolyan részletesen tájékoztatná a lakosságot, mint ahogy a Soros-terv esetében teszi. Sőt, ha egy adófizető párhuzamot keres az oroszok által felújított metrószerelvények meghibásodási gyakorisága és a leendő atomerőmű gépházzaja között, akkor már keresi is a körzőt meg Európa térképét hogy megsaccolja, vajon hova érdemes családostól kiköltöznie az országból ha kedves az élete.

karvalyokfoldje_atomeromu_pokfarm.pngÉs éppen ez az, ami a legtöbb averziót gerjeszti a magyarokban, a veszély (39%). Mert míg a metrószerelvény ajtóinak egyszeri zavarától nem várható százezrek halála, addig Csernobil meg Fukushima megtanította a világot arra, hogy nem kell 10 km-es körzetben tartózkodni ahhoz, hogy drasztikusan lecsökkenjen a lakosság (meg a turisták, üzletemberek, migránsok és házi-, vad-, valamint haszonállatok) várható élettartama egy esetleges erőműi baleset miatt. Nem csoda, ha az osztrákok is aggódnak, ha baj van, annak ők is megisszák a levét, így ha a szép szó nem segített, jöhet a per, aztán a végén majd ott állunk egy majdnem kész atomerőművel meg egy Európai Bíróság döntéssel, állj, ne tovább, a projektnek vége. Ráadásul ez egyébként sem jelentené azt, hogy kormányunk elfogadná a számára kedvezőtlen ítéletet, sőt még az is előfordulhatna, hogy a kormányszóvivő kijelenti, aki úgy érzi, nemcsak papíron, de a való életben is meg akarja akadályozni a hős magyar paksi energiatermelést, bombázza le, ha meri. De úgysem meri. És egyébként is a nemzetközi bíróság is csak egy Soros-bérenc.

Természetesen nemcsak a veszélyessége miatt utálják a magyarok az erőművet, hanem az is kérdéses náluk, mi lesz a veszélyes hulladékkal (29%)? Mert az is sugároz ugyebár és nem lehet csak úgy kidobni a fűtőelemeket a szemétdombra, hanem azt biztonságos módon el kell juttatni egy biztonságos helyre, ahol az elkövetkező évszázadok folyamán lebomolhat úgy, hogy eközben nem irtja ki a fél megyét.

orban_putyin_atom.jpgAztán ott vannak azok, akik emlékeznek még arra, milyen fantasztikus érzés is az, amikor egy nagyhatalomtól függ az ország (26%) – csak a XXI. században a Szovjetuniót lecseréljük Oroszországra. Igaz, anno a nagyhatalmak döntése alapján kényszerítették ránk az ideiglenesen hazánkban állomásozókat és hoztak egy-két tankot is, biztos, ami biztos, most viszont önként és dalolva hajbókolnak a Nagy Medvének vezetőink, mégcsak fegyvert sem tartanak a halántékukhoz. Hogy miért? Természetesen pénz és hatalom reményében – a baromi drága, tuti pénznyelő erőműépítés pénzáramának egy része garantáltan eltérül magánzsebek felé és a csurran-cseppen volumen bizony többszöröse lesz akár a letelepedési kötvénybiznisznek, akár az összes új stadion összetákolása során lenyúlt pénzmennyiségnek. Nem véletlen, hogy az elutasítók 21%-a emiatt is mondja azt, nem kéne az orosz bővítés. És az is biztos, Putyinnak elemi érdeke, hogy Orbán maradjon hatalmon, így az orosz titkosszolgálatok várhatóan a legkisebb erkölcsi aggály nélkül fognak beavatkozni a tavaszi országgyűlési választásokon. A történelem pedig ismétli önmagát – majd 45 éven át a szovjetek döntötték el, kinek a szavára pattogjon meg féljen itthon a magyar, most az oroszok teszik ugyanezt, nem véletlen pacsizik Putyin és Orbán félévente a parlamentben.

Aztán ott vannak még azok, akik az államadósság növekedése miatt aggódnak (19%) és azok, akik a korrupciós kockázat (18%) miatt utasítják el Paksot. Mondjuk annak ismeretében, hogy még csak normális magyar nyelvű szerződések sem állnak rendelkezésre és minden iratot hosszú éveken át tartó pereskedéssel lehet csak megszerezni, az lenne csoda, ha mindez nem a korrupció elfedése miatt lenne. Ami eddig napvilágra került, abból kiderült, hát nem a magyar érdekek azok, amelyek vezérelték az aláírókat, sokkal inkább olyan motivációkra gyanakodhatunk, amelyek a saját egyéni gazdagodást, mint fő érdeket sejtetik a háttérben. Ha pedig a válaszadók belegondoltak abba, hogy az elbaltázott, korrupción alapuló szerződések milyen színvonalú teljesítést eredményezhetnek a későbbiekben (lásd pl. Várkert Bazár), akkor nem véletlen, hogy a veszélyesség miatt utasítják el a legtöbben Orbán életmű-projektjét. Szorosan ehhez kapcsolódik még az információhiány és átláthatóság hiánya is (11%), amely szintén azt jelenti, hogy a megkérdezettek több, mint 10%-a úgy érzi, a kormány azt csinál, amit akar és úgy, ahogy akarja. Akár a magyarok egészségének és testi épségének, akár a pénztárcájának kárára.

fukushima_kozeleben_a_melyben.pngNem véletlen, hogy a tavaszi választások egyik témája éppen Paksa kormány észérvekkel nem igazán tudja védeni a projektet, miért is kell elavult technológia a Duna mellé, amikor szerte Európában már a zöld energia tombol és az osztrák perindítás is mutatja, hiába származik ugyanabból a politikai családból a két kormányzat, attól az osztrákok még nem hiszik el Orbánnak, hogy ez a bővítés kell és immáron leállíthatatlanul dübörög. A Jobbik azt ígéri, hatalomra jutása esetén felülvizsgálják a szerződéseket, a Momentum meg fel is mondaná azokat, a kérdés már csak az, melyik verzió kerülne többe a magyar adófizetőknek: a felmondás miatti kártérítések kifizetése, vagy egy gazdaságtalan, már az átadáskor is elavult erőmű aranyárban (12 milliárd Euró, 4,5-4,9%-os kamattal), mindezt évtizedekig nyögött orosz hitelből (oroszok felé adósságszolgálattal), orosz függőséggel és ki tudja milyen biztonsági fokozattal. Ráadásul az sem biztos, hogy annyiba fog kerülni a projekt, mint amennyit ma állít a kormányzat, hiszen ha egy stadion építésének költsége meg tud duplázódni, mire elkészül, akkor miért ne lenne képes ugyanerre vagy még többre egy gigaprojekt? Egyes vélemények szerint már most egynegyedével nagyobb bekerülési összegre kell számítani és hol van még a beruházás vége? Ha pedig kár, akkor azt az adófizetők fogják fizetni, nem pedig azok, akik társadalmi konszenzus nélkül, saját személyes vágyaik és haszonlesésük alapján felelőtlenül belevágtak a bővítésbe.

Persze hihetné azt is az adófizető, itt vége a megpróbáltatásainak, de nem, hiszen a jelenlegi számítások mellett nincs az a csillagok együttállása, amely mellett gazdaságos lesz majd az itt termelt energia – még az is előfordulhat, hogy az áramtőzsdén fele, netalán negyed annyiért lehet majd áramot venni, mint amennyibe az Pakson fog kerülni. Igaz jól hangzik, hogy a hazai jobb (szebb képe lesz majd a tévének? jobban mos a mosógép?), de az már most biztos, állami támogatás nélkül veszteség hátán veszteséget fog termelni.

„Mindenkin, aki ma a Paks 2-n dolgozik, történelmi felelősség van. Ilyen sorsfordító méretű projekt esetében, ha valaki szervilizmus vagy szakmaiatlanság miatt elmulasztja a point of no return előtti utolsó átfogó társadalmi, technológiai és pénzügyi vizsgálatokat, és ebből kifolyólag a projekt megbukik vagy vállalhatatlanul drága lesz, évtizedekig szégyen övezi majd munkásságát.” (Mártha Imre)

i_like_csernobil.jpgCsak remélhetik az adófizetők, hogy az őket ért kár miatt a gigaprojekt döntéshozóit nemcsak szégyen övezi majd, hanem büntetőjogi felelősségük is meg lesz vizsgálva, ahogy az is, ki milyen korrupciós, netalán zsarolási cselekedettől vezérelve szignózta azt, amit elé tettek.

És igen, van az a pénz és hatalomvágy, amely miatt hazánk függetlenségét, valamint a polgárok jólétét kilóra képes kiárulni egy kormányzat.