Magyarország, 2016

Karvalyok földje

Meddig fogy még a magyar?

2017. június 19. - Karvalyok Földje

karvalyok_foldje_image_small_masolata.png

Ha a kormányunkon múlik, akkor egy jobban és még sokáig, a nemzetvesztők pedig csak gazdagodnak és gazdagodnak, miközben kivéreztetik saját országuk adófizetőit.

 

 

Magyarország büszke és erős – állítja kormányunk, ám a magyarok többsége ezzel nem igazán ért egyet. Mert lehet büszke és erős egy olyan ország, ahonnan most éppen 1,2 millió ember fontolgatja a dobbantást (ez hány százaléka is a kereső, és adót fizetni képes lakosságnak?) és ahol az egészségügy szimplán jobb létre szenderít 32 ezer olyan beteget, akiknek egy jobb rendszer még adott volna időt? Ha pedig mindez még nem lenne elég a büszke és erős nemzettudathoz, akkor vegyük az oktatás helyzetét, ahol kormányzatunk feltett szándéka a csak közmunkára alkalmas réteg kitermelése (a Fidesz-KDNP szilárd szavazóbázisa) és a diplomások számának minél alacsonyabb szinten tartása. És ez mire elég itt, Európa közepén? Arra, hogy életszínvonal-ügyileg már az oly bőszen lenézett Románia is elszáguld mellettünk és reménykedhetünk, hogy Szerbia Unióba lépésével talán nem esünk minden valamire való mutató terén az utolsó helyre (kivéve persze az egy főre jutó stadionok számát).

Kormányunk hétévi áldásos tevékenysége eljuttatta oda az országunkat, hogy

  • a kicsit is képzettebb, munkaerő piacon valamit is érő népesség már nem hiszi, itthon eljön még a földi paradicsom,
  • az egészségügy aktív eutanáziát gyakorol napi szinten (különösen a kormánypárt szavazótáborában, az alacsony végzettségűek és a nyugdíjasok körében),
  • a szülőkben tudatosult, gyermekük az állami és egyházi iskolákban búcsút mondhat az európai szintű oktatásnak (kivéve néhány elit gimnáziumot) és örülhet, ha egyáltalán írni-olvasni megtanul mire kikerült a 8 általánosból,
  • az országot ellepik a felesleges, rongyrázó és pénznyelő presztizsberuházások,
  • mindeközben az állam fizetési listáján szereplők száma egyre csak nő kezdve az államtitkároktól, kormánybiztosoktól, kamu állami hivatalokon át a külső szemlélő által felfoghatatlan okokból államosított cégekig (szintén jelentős Fidesz-szavazó bázis),
  • mindeközben a még egyenlőbbek (uborkafára felkapaszkodottak) pedig szuperszonikus sebességgel gazdagodnak.

Ki fog itt adót fizetni? Mert a közszolgák csak a befizetett adót élik fel, ahogy a semmit sem lendítő térkövezés, még egy stadion, kisvasút és egyéb projektek is holt tőke, soha meg nem térülő beruházás, az adófizetők pénzének felesleges beleölése olyan tereptárgyakba, amelyek később is csak viszik a pénzt, hasznot viszont egy fillért sem hoznak. Az offshore-cégekbe kivitt milliárdok sem a hazát gyarapítják, ahogy az Adrián hajózó jachtok és az osztrák szállodák sem és a nyugdíjak emelése sem a leghatékonyabb motorja a gazdaságfejlesztésnek.

A Fidesz-KDNP-s haverok és az egyházi támogatók kifizetése is sokba kerül, ahogy a határon túli magyaroké is, őket is a hazai adófizetők pénzelik időnként némi uniós támogatással, de ez utóbbi egyre inkább úgy tűnik olyan, mint a kutya vacsorája. Kivagyi, önmagukat mindenre felhatalmazva érző vezetőinknek pedig ez így tökéletes, aki elégedetlen és menni akar, hagy menjen (úgysem rájuk szavazna 2018-ban), akinek nincs elég pénze, hogy elkerülje az állami egészségügyet, az is csak annyit ér, amennyit, törődjön bele, nem fog sokáig élni. A buták viszont jók, ők stabil kormánypárti szavazók, az ő táborukat kell a végletekig felduzzasztani, hajrá humán erőforrás minisztérium, csak így tovább.

A nyugdíjasok munkába állítása azonban nem fogja megoldani azt az égető munkaerőhiányt, ami napi szinten tapasztalható, a diákmunkások száma pedig drasztikusan lecsökkent, hiszen lassan nincs, aki a kormányunk szerint megérdemli azt, hogy egyetemre járhasson. De ki szereli meg a kazánt? Ki festi ki újra a lakást? Ki köti meg a virágot ballagásra? Ki szolgál ki az étteremben? Ki termeli meg a GDP-t, ha már nem jönnek az uniós milliárdok? Senki, mert aki a szakmunkát el tudná végezni, az már régen nincs itthon, egy jobb élet reményében fogta a cókmókját és könnyes búcsút intett kormányunk mindent beborító plakátjainak. Mert Magyarország erős és büszke, csak élhetetlen és egy olyan ember és kormánya osztja az észt, akiknek léte a kivándorlást fontolgatók 26%-a szerint már önmagában is elegendő a csomagoláshoz.

A kormány azonban nem aggódik, egyrészt stadionokra mindig lesz pénz, másrészt a kilóra megvett nyugdíjasok és közszolgák büszkén és erősen ikszelik be a Fidesz-KDNP-t a következő választáson is, csak jöjjön a postás havonta és hozzon nyugdíj- meg fizetésemelést vagy éppen Erzsébet-utalványt. Az sem baj, ha soha többet nem kell vigyázni az unokákra, ha nincsenek többé igazi családi születésnapok és karácsonyok, amíg a fiatalok küldik haza a támogatást, még ez is bevállalható.

rossz_kormany.pngMi ez, ha nem nemzetünk elárulása, romlásba döntése? És amíg kormányunk képviselői azon háborognak, hogy senki sem kér bocsánatot Trianonért, vajon ők mikor fogják megkövetni a népet azért az ámokfutásért, amit immáron hét éve rendeznek? Mikor fogják azt mondani, igen, elkúrtuk, élhetetlenné tettük az országot, emiatt nemzetünk tagjai milliós nagyságrendben vándoroltak ki, évek alatt a polgárok százezrei haltak meg a kritikán aluli egészségügyi ellátás miatt, amely csak egyesek fejében világszínvonalú? Vagy számukra elég az, ha milliós nagyságrendben gyártanak papíron új állampolgárokat honosítással, ha a külföldön született, haza soha nem térő gyerekek is magyarnak számítják, ha a közmunkások is adót fizető munkaerőnek minősülnek?

Bárki is kerül hatalomra egyszer csak majd úgy, hogy tényleg nemcsak szavakban, hanem valóságban is erős, büszke Magyarországot szeretne, felkötheti a gatyáját, mihez is kezdjen először. Kit rúgjon ki? Az adóhivatal főnöke, a nemzeti bank elnöke vagy a főügyész repüljön a leggyorsabban? Mely jogszabályokat helyezzen azonnal hatályon kívül, az adótörvényeket vagy a kötelező kamarai tagságot, esetleg a köznevelési törvényt? Mely hivatalokat szüntessen meg azonnal, mely cégeket privatizáljon újra rövid határidővel és mely koncessziós díjakat emeljen fel egy tollvonással tízszeresére? Vagy tegye azonnal piacivá a kedvezményes állami hiteleket, indítsa be az elszámoltatást és foglaljon le minden vagyont, ami az előző garnitúra és strómanjai nevén van? És hogyan csalogassa haza azokat, akik muszájból és nem kalandvágyból mentek el?

Mit érdemel az a bűnös, aki aktív magatartásával elűzi a munkaképes magyarokat Magyarországról? Az, aki tudatosan csökkenti az adófizető lakosság számát, aki folyamatosan és előre megfontoltan rontja a GDP megtermelésére képes humán erőforrás színvonalát?

A történelem majd beárazza a nemzetvesztők magatartását, a magyarok pedig reménykedhetnek, inkább előbb mint később. Még azelőtt, mielőtt végleg kiürülne az ország.