Magyarország, 2016

Karvalyok földje

Milyen politikus lesz Magyarország következő miniszterelnöke?

2017. június 05. - Karvalyok Földje

karvalyok_foldje_image_small_masolata.pngAzt már most leszögezhetjük, elhanyagolható az esélye, hogy a gyengébb nem képviselője legyen, hacsak Szél Bernadett nem indul és nem szerez maga mögé olyan támogatókat, akik hiszik, nemcsak a parlamentben képes kényelmetlen pillanatokat okozni a kormánypárt hímsoviniszta képviselőinek, hanem egy erőszakos, gyűlölködő kampányban is legyőzheti őket. És bebizonyítja, bizony lehet más a politika.

Egyelőre azonban ennek tényleg elhanyagolható az esélye, a magyar választók pedig csak férfiak közül dönthetnek majd – ha már köztársasági elnököt nem választhatnak, akkor legalább abba beleszólhatnak, ki pacsizzon Putyinnal és ki mutassa be egy multilaterális találkozón, hogy milyen az, amikor valaki odakint nem annyira népszerű, mint idehaza annak ellenére, hogy szeretne.

Mi a választék?

Ha nézzük a nemzetközi trendet, akkor egyrészről ott vannak az olyan típusú államférfiak mint Trump, Putyin, Edrogán és valljuk be, ezek közé tartozik Orbán Viktor is. Szereti a focit és a szotyolát, elkötelezetten segíti családjának és haverjainak gazdagodását, miközben saját bevallása szerint ő majdnem templom egere. Gyűjteni azért még nem kell neki, majd kér az apukájától kölcsön. Vagy földijétől. A nép egyszerű fiának vallja magát, szívesen énekel népdalt/magyar nótát akár kultúrprogram keretében is, a nőkhöz való viszonyán meg simán túlórázhatna egy szakasz pszichológus is, cserébe szereti a pálinkát akár suttyomban is. Életeleme a folyamatos harc, az őt fényező propagandától semmi pénzt sem sajnál, félelmeiről pedig külön könyvet lehetne írni, meg arról is, vajon egy legszebb férfikorában lévő államférfi hogyan retteghet mindennél jobban egy 87 éves öregembertől?

Orbán Viktortól nem idegenek az autoriter módszerek, a média igába hajtása, az igazságszolgáltatás bedarálása, a megteszem, mert megtehetem mentalitás. Ezzel nincs egyedül a napjainkban regnáló államférfiak között, Trump is azt hiszi, büntetlenül akadályozhat FBI-os nyomozást, ahogy Putyin is mindent megtesz azért, minél kevesebb főből álljon az ellenzéke, Edrogán pedig simán börtönbe zár mindenkit, aki csak egy kicsit is gyanús számára, legyen az tanár, újságíró, bárki. Huszonöt évvel ezelőtt még valószínűleg maga Orbán Viktor küzdött volna a legjobban egy olyan miniszterelnök ellen, akinek feltett szándéka az államtól lenyúlt közpénz segítségével a fél ország tulajdonosváltásának megvalósítása és az új, neki lojális burzsoázia kiépítése, de ma már ő az, aki attól retteg, hogy szembetalálkozhat egykori önmagával.

De milyen miniszterelnök-jelölt lehet esélyes Orbán Viktorral szemben? A nép egyszerű fia, a focirajongó, szotyolázva, enyhén ittas állapotban éneklő mélykeresztény stadionépítő falusi imázs már foglalt, így más dizájnban kell gondolkodnia azoknak, akik úgy gondolják, ideje megszorongatni, netalán leváltani és elszámoltatni jelenlegi nagyvezérünket.

Ha szétnézünk Nyugat-Európában, akkor napjainkban egy új államférfi-típus emelkedik éppen a szélsőjobbos, populista, örökké harcban álló, demagóg és uszító politikusok föléa centrista, liberális vagy éppen neokonzervatív alfahím, aki egyrészt megnyerő modorú, mosolygós, kulturált, kozmopolita, európai viselkedésű és nem utolsó sorban alfaként bizonyítja hazája választóinak, ő bizony nem hódol be egyetlen beképzelt államfőnek sem, legyen az akár amerikai, akár orosz. Nem pacsizik, hanem satuba zár és nem tekint istenként se Trumpra, se Putyinra csak azért, mert azok nagyobb országot kormányoznak. A modern államférfi a nőkre nem konyhai kisegítőként, hanem partnerként tekint, ahogy a migránsgyűlölet és a homofóbság sem menő még a legkatolikusabb Írországban sem. És igen, vannak olyan országok, ahol a nemzeti-populista erők helyett a választók inkább a liberálisokat vagy éppen a neokonzervatívokat, Európa feltétlen híveit választják, akik feltett szándéka nem az Unió lenyúlása majd romba döntése, hanem az építés és az együttműködés.

Nekünk magyaroknak azonban nehéz dolgunk lesz – egyrészről ott van Orbán Viktor, aki sok év alatt kiépítette saját vallásos szektáját a választók körében, valamint olyan választási rendszert kényszerített az országra, amely szinte teljes egészében lehetetlenné teszi az ellenzék egységes fellépését, ahogy azt is, hogy két választási forduló között olyan szövetségek kössenek, amelyek az ő vesztét okozhatják.

Orbán Viktorra szemben ott van Botka László, aki mindent elkövet azért, pártja nehogy már valakivel is összefoghasson és feltett szándéka, hogy a szocikat örökre a történelem szemétdombjára küldje. Az összeesküvés-pártiak mondhatnák, nem véletlen, hogy mostanában Szeged kedvence lett a kormány projektjeinek, de azért ne menjünk ennyire messzire a gondolatmenetben, maradjunk meg annál, miszerint Botka úgy szeretne választást nyerni, hogy senkivel sem kell paktumot kötnie. Ehhez azonban csoda kellene meg az, hogy végre megtalálja a karizmáját és elhitesse a választókkal, van benne elég kurázsi partvonalra küldeni Orbánt. Ez jelenleg science fiction kategória.

A másik oldalról Vona szorongatja Orbánt és be kell látnunk, sokkal ügyesebben, mint a szocialisták jelöltje. A Jobbik szlogenjei (és plakátjai) ütősek és a választók akár még el is hihetik, bizony Vonáék elszámoltatják az enyves kezű politikusokat és barátaikat, az ellopott pénz pedig visszaszáll az államkasszába és onnan olyan helyekre kerülhet, mint az egészségügy vagy netalán a nyugdíjkassza. Akinek elege van a stadionokból és szívesen áldozna inkább a rogyadozó kórházakra  vagy éppen az orvosutánpótlásra, de a korrupt bűnösök rács mögé dugása és vagyonuk elvétele is beikszelésre csábít.

Vona imázsának építése is halad – a kiscicás-kölyök kutyás és családi fotók bizonyítják, ő is emberből van, a kifogástalan elegancia és frizura pedig azt sugallja, kulturált, a gárdát már régen maga mögött hagyó politikusról beszélünk. Csak el kell hitetni a választókkal, ahogy Orbán liberális demokratából nacionalista-autoriter személlyé vált, úgy a folyamat fordítva is elképzelhető, azaz a szélről is van út középre. Vonáról megfelelő kommunikációs eszközökkel el lehetne hitetni, hogy vasmarokkal adná tudtára bárkinek, nem hódolunk be, ahogy azt is, elkötelezetten küzd az európai bérunióért és azért is, hogy Orbánt és haverjait elszámoltassa, a bűnösöket meglakoltassa, a szegényeket pedig felemelje.

Jakab Péter szóvivő szerint „az embereknek egy évük van eldönteni, hogy olyan országban szeretnének-e élni, ahol a tolvaj helikopterrel jár, a tisztességes meg éhezik, és a miniszterelnöknek "viszket a tenyere", ha valaki nem ért vele egyet; vagy olyanban, ahol bérunióval küzdenek a nyugati fizetésekért, a nyugdíjakat nemcsak a választás előtt emelik és mindenkinek modern egészségügy, színvonalas oktatás jár. (…) 2018-ban azok szavazzanak a Jobbikra, akik saját országukat és családjukat akarják gyarapítani, s nem "egy maroknyi tolvajt", hanem sok millió dolgozót akarnak helyzetbe hozni.”. (jobbik.hu)

jobbik_plakat_jobbik_hu_small.jpg 

Fotó forrása: jobbik.hu

Egy-két apróság azonban van, ami gátolja, hogy Vona igazi modern államférfi legyen. Egyrészt sokan nem hiszik el (nemzetközi szinten sem), hogy kutyából lehet szalonna, azaz szélsőjobbosból valaki meggyőződéses jobboldali legyen és kormányra kerülve nem mutatná ki a foga fehérjét a rasszizmus, a nemzeti nacionalizmus, az emberi jogok vagy éppen az elkötelezett diktatúra-építés területén.  A homofóbiájával sem számolt még le teljesen és ez a szemellenzős magatartás is gátja lehet a népszerűségének, hiszen hogyan fogna vele kezet például Luxemburg melegházas vagy Írország nyíltan meleg és egyben migráns apukával bíró nagyfőnöke? Van még mit csiszolnia az imázsán ahhoz, hogy a jelenlegi európai kormányfők partnernek tekintsék és ne kelljen a kiközösítéssel szembenéznie egy-egy nagyobb összeröffenésen.

Vannak még feltörekvő ifjú politikustanoncok is (Momentum, Kétfarkú kutya, stb.), akik elviekben beleszólhatnak a választások végeredményébe, azonban nagyon sok pénzre, elszántságra, ötcsillagos stábra valamint ütős kommunikációs stratégiára és mindent lehengerlő agresszív kampányra lenne szükség ahhoz, hogy az új pártok jelöltjüket befuttassák – ám ha elég hitelesre sikerülne fazonírozni az új ellenzéki szupersztárt, akkor komoly esélye lenne megszorítani a jelenlegi, országunk életét domináló szereplőket. És ez az új politikus lenne igazán hiteles személy elhitetni azt, Magyarországon is lenne létjogosultsága egy igazi modern államférfinak.

Kapcsolódó poszt: Vajon mitől retteghez miniszterelnökünk a legjobban?

  Amennyiben tetszett, várunk Facebook-csoportunkban!