Magyarország, 2016

Karvalyok földje

Üzenjük Brüsszelbe, szükségünk van bevándorlókra!

2016. július 06. - Karvalyok Földje

karvalyok_foldje_image_small_masolata.pngKifordult a sarkából a világ – a kormány beismerte, bizony hazánknak szüksége van a bevándorlásra. Nem kicsit, nagyon. És azonnal.

 

2014 júliusában még Orbán Viktor kiállt amellett, hogy a bevándorlás rossz dolog és Európának saját munkanélkülijeivel kellene megoldani a munkaerőproblémáját.

 „a bevándorlás rossz dolog, be kell fogadni a politikai üldözötteket, de azokat, akik gazdasági nehézségek miatt hagynák el otthonukat úgy kell segíteni, hogy otthon tudjanak maradni. Vitatta a bevándorlás melletti azon érvet, hogy Európának munkaerőre van szüksége. (…) Európának saját munkanélkülijeit kellene mozgósítania, a bevándorlóknak adott pénzből számukra - ideértve a lassan tízmilliós európai cigányságot is - kellene meghirdetni oktatási programokat. "Ha már munkaerő-tartalékról beszélünk, akkor rájuk kell gondolnunk, és nem mondjuk az Afrikából érkező menekültekre" (magyarhirlap.hu)

Aztán pár hónappal később, 2014 októberében már sokkal sarkosabban fogalmazott miniszterelnökünk az Idősügyi Tanács alakuló ülésén:

az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, nem méltó arra, hogy létezzen, márpedig Európának ez jelenleg nem megy, ám többségben vannak az erre a helyzetre adott rossz válaszok, mint például a bevándorlás politikája, amit a kormányfő rossz dolognak, kockázatosnak, nehézségeket hozónak tart.

Az "erkölcsileg helyes magatartás" ehelyett a családpolitika alkalmazása, valamint az, hogy ha kevés a munkaerő, akkor meg kell nézni, hogy az adott közösségeken belül hol vannak rejtett munkaerő-tartalékok, akik nem elég képzettek. Az európai cigányság tekintélyes része ilyen - jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy inkább az ő képzésükkel, munkaerő-piaci bevonásukkal kellene foglalkozni.” (kormany.hu)

A fordulat előszeleként tegnap a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) megkongatta a vészharangot, becslésük szerint mintegy 250 ezer „kulturálisan beilleszthető” vendégmunkás hiányzik a gazdaságunkból. Hogy miből jutottak erre a következetésre? Abból, hogy a lengyeleknél hány ukrán dolgozik, ha pedig ezt arányosítjuk, akkor nálunk negyedmillió külföldi szakira van szükség. Az okokat is felsorolják, mi vezetett el idáig, ezek között pedig ott szerepel az alacsony születésszám, a kimondottan silány közoktatási rendszerünk, az országon belüli mobilitás hiánya, a magyar vállalkozások technológiai fejletlensége miatti túlzott munkaerőigény valamint az, hogy az álláskeresők 40%-a konkrétan semmire sem jó, legalábbis a versenyszférában.

Erre föl mi történik ma? Beismeri a kormány, vagyis Varga Mihály, hogy a magyar nép biológiailag nem képes fenntartani magát és nem méltó arra, hogy létezzen – azaz gyorsított tempóban kidolgozzák azt a jogszabályi hátteret, amely lehetővé teszi, hogy január elsejétől harmadik (nem uniós) országból munkaerőt fogadhassunk be. Mert gazdasági növekedésünknek nem lehet akadálya az, hogy a képzett munkaerőnk elvándorolt, a cirka 300 ezer közmunkás pedig nem alkalmas minőségi munkára. Azt meg mégsem várhatjuk meg, amíg a britek lapátra teszik a náluk dolgozó magyarokat, így kénytelenek vagyunk mégis csak megnyitni határainkat az idegen jöttmentek előtt, akik kultúránk megdöntésére és nemzetünk megsemmisítésére szentelik életüket, már persze amikor épp nem dolgoznak.

uzenjuk_brusszelnek_karvalyok_foldje.png

Természetesen egyetlen honfitársunknak sem kell aggódnia, hogy holmi harmadik országbeliek lenyúlja a munkáját, hiszen csak olyanokat enged majd be a kormány, akik a hiányszakmákban fognak dolgozni, legalábbis Varga Mihály szerint. Ez igen jó hír a közmunkásoknak (az árokkapirgálás marad), és lássuk be, a közigazgatásban dolgozó több mint egymillió közszolgának is. Sőt, az idegeneket foglalkoztató cégek kedvezményeket is kapnak majd, például a munkásszállások kialakítására és fenntartására, a kérdés már csak az, vajon a hiányzó negyedmillió munkavállaló (és velük érkező családtagjaik) elhelyezése például fellendíti-e majd az építőipart, illetve a szállók kialakításához kötelezően kell-e alkalmazni majd előre kijelölt építőipari cégeket.

Amire továbbra sem veszteget szót a kormányzat az az, vajon miért nem a hazai minőséget javítjuk, de izibe? Vagy a mai bejelentést olybá kell venni, miszerint a kormányunk beismerte teljes inkompetenciáját és gazdaságunk életképességét veszélyeztető tehetetlenségét a munkaerőképzés és átképzés, valamint a külföldön dolgozó magyarok hazaédesgetése terén? Például,

  • vár-e egyáltalán olyan kimenetet a kormány, miszerint ezentúl majd magasabb tudással érkezzenek a fiatalok a munkaerőpiacra? Mert ami jelenleg zajlik a köznevelés területén, az nem ad okot optimizmusra, ráadásul már hat éve görcsölnek a problémán, előtte pedig volt nyolc évük arra hogy kitalálják, hatalomra kerülve hogyan oldanák meg a munkaerő minőségi problémáját. Mert könnyű ellenzékként a kormány oktatáspolitikáját szidni, de tenni valami olyat, ami pozitív eredményt hoz? Az már sokkal nehezebb – a hittan meg a mindennapos testnevelés bevezetése, valamint a tanköteles kor leszállítása ehhez vajmi kevés.
  • a külföldi magyar munkavállalókról ezek szerint örökre lemondott kormányunk?
  • mi lesz a közmunkásokkal? Van tervben bármilyen nagy volumenű átképzési program, amely használható tudást adva segítené elhelyezkedésüket a versenyszférában? Mert valljuk be, a kőműves- meg kertészsegédnek képzés (ilyenek voltak például a roma programok keretében) minden, csak nem a XXI. századi követelményeknek megfelelés.
  • vajon a bevándorlók befogadása egyben azt is jelenti, hogy miniszterelnökünk által oly gyakran emlegetett európai cigányság képzése lekerül a napirendről? Hova tűnt a belső erőforrások mozgósításáról szóló migránsellenes érv?

A bevándorlók befogadása gazdaságunk életképessége szempontjából egyértelműen szükséges, azonban több problémát is felvet:

  • kritikán aluli köznevelési rendszerünk évtizedekre megmerevedik – hiszen minek alakítsuk képzési rendszerünket a versenyszféra igényeihez mind létszámban, mind tudásszintben, ha majd külföldről importálunk olyan munkaerőt, amely képes is elvégezni a rábízott feladatokat? A bevándorlók tehermentesítik az oktatási rendszerünket, azaz további költségvetési pénzeket lehet kivonni a szektorból, illetve nincs akadálya a teljesen felesleges, pazarló, túlárazott beruházások finanszírozásának sem (például aranyárban mért természettudományos tantermek, elavult tananyagok újra és újra „fejlesztése”, stb.).

Minden maradhat a régiben, azaz no para a gyatra Pisa-felmérés eredményei miatt, ahogy az is lényegtelen, hogy a magyar diákok hellyel-közzel digitális analfabétának számítanak, legalábbis a fejlett világban. A kormány gyárthatja tovább az egységesen alacsony tudásszintű egybites szavazórobotokat, maximum attól kell félni, hogy ha elérnek egy bizonyos létszámot, akkor létük előbb vagy utóbb az alapvető demokratikus intézményeket is veszélyezteti (lásd azt a véleményt, miszerint a Brexit végeredménye az ára a brit oktatási rendszer lepusztításának).

  • a felsőoktatásban tanulók létszámát is lehet tovább redukálni, ahogy a minőségre sem kell a továbbiakban hangsúlyt fektetni, hiszen amilyen képzésre mi nem fordítunk energiát, arra majd fordít más ország, mi meg elszipkázzuk a munkaerőt tőlük. Eddig a mi diplomásainkat vitték el a németek meg az angolok, most majd mi szerzünk magunknak ukrán mérnököket, informatikusokat meg orvosokat, meg bárki mást, aki a kormányzatunk szerint „kulturálisan” megfelelő régióból jön.
  • a munkáltatók is elkényelmesednek – nem szükséges részükről a technológiai fejlesztés és a humán erőforrás racionalizálása sem, hiszen rendelkezésre áll olcsó külföldi munkaerő és nem kell bíbelődni a hazai vacakkal.
  • a közmunkások is maradhatnak örökre közmunkások, hiszen átképzésük sokkal drágább és macerásabb, mint ha kész bevándorlókat alkalmaz az ország. Ráadásul ha többen dolgoznak a versenyszférában, akkor több adó és járulék érkezik a költségvetésbe, azaz az adófizetők pénzéből nagyszerűen elvegetáltathatók a statisztika-javító közfoglalkoztatottak. És így ráadásul még az uradalmak számára is megvan az olcsó XXI. századi, állami tulajdonú rabszolgahad.
  • októberben szavazunk, no migráns, kapuink lezárva. A Brexit nagy tanulsága azonban az, hogy az agymosott választópolgár számára nem különül el a jó migráns (adófizető munkavállaló) meg a rossz migráns (élősködő nem munkavállaló), a szavazás pedig arról szólt, mindenki táguljon a szigetről, aki nem brit. Vajon miből gondolja a kormány, hogy az évek óta tartó idegenellenes kampányon edződött magyarok részéről nem éri majd atrocitás a „jó” bevándorlókat? Hogy nem lesznek pogromok, nyílt rasszista meg soviniszta akciók mindenki ellen, aki nem magyar? Ahogy az angolok vasvillával kergetnének haza minden lengyelt, nálunk is bekövetkezhet még az ukrán meg ki tudja milyen harmadik országbeliek mesterségesen feltüzelt gyűlölete.

 

Már csak az a kérdés, tényleg egy nap alatt rágta-e meg ezt a betelepítési javaslatot a kormány (már megint tűzoltunk?) és vajon ki lesz az, aki ebből az egészből profitál majd? Mert nem azok, akiknek gyermekük valahol a végletekig lepusztult hazai oktatási rendszerben vegetál és azok sem, akik a közfoglalkoztatás vég nélküli alagútjában tengetik életüket.

És vajon ki mondja meg, milyen képzettségű munkaerő a hiánycikk, és ki kit alkalmazhat majd kék kártyával? Lesznek kivételek, gyorsított eljárások, meg olyan szakmák, ahol bár jelenleg nincs munkaerőhiány, mégis külföldieket alkalmaznak majd?

Mindenesetre érdekes lesz nyomon követni, hány kormányközeli oligarcha-cég csap majd le az új lehetőségre, használja ki az adókedvezményeket és alkalmaz tömegével olcsó külföldi munkaerőt. Ha Vajna adómegfontolásból ki tudja vinni a közpénzből finanszírozott tévécsatornáit Romániába, akkor vajon mi venné rá a Fidesz-közeli vállalkozókat, hogy drágább magyar munkaerőt alkalmazzanak az olcsóbb, adókedvezményes harmadik országbeli helyett?

Nem győzzük hangoztatni, milyen különleges a magyar nemzet, milyen okosak, kreatívak, talpra esettek vagyunk – ám eljöhet az a pillanat, amikor kiderül, hogy a befogadott külföldi munkavállalók sokkal magasabb képzettséggel rendelkeznek, mint a magyar többsége és hosszú távon gazdaságunk elképzelhetetlen az ő hozzáadott értékük nélkül. Ekkor kénytelen-kelletlen be kell majd vallanunk, nemcsak biológiailag vagyunk életképtelenek a létezésre, hanem szellemileg is, hiszen nemcsak ásványkincs- és energiafüggő lesz hazánk, hanem a szellemi tőkefüggő is.

Addig is, üzenjük Brüsszelbe, hogy ők is megértsék, szükségünk van a bevándorlókra.

 

 Amennyiben tetszett, várunk most induló Facebook-csoportunkban!