Magyarország, 2016

Karvalyok földje

Az ifjú keresztények és a kecskék

2016. július 01. - Karvalyok Földje

karvalyok_foldje_image_small_masolata.pngVajon ki rombolja jobban a vallást, az a keresztény gyökereit tisztelő kormány, amely képtelen egy normális, a szabad vallásgyakorlás és az egyesülés jogát tiszteletben tartó egyházjogi törvényt összetákolni, vagy az évente egyszeri budapesti Pride?

 

 

Segítségül: az előbbi miatt a jogaikban megsértett kisegyházak részére kártérítést kell fizetnie a magyar államnak (és nem a jogfosztó törvényt megszavazó képviselőknek, se nem az anyapártjuknak, hanem az adófizetőknek), a második védelmében pedig 31 nagykövetség fogalmazott meg közös közleményt, ki tudja hova pozícionálva hazánkat, de az biztos, hogy nem az Unió területére. És mielőtt bárki is azt mondaná, persze már megint a mocskos, Európát romlásba döntő liberálisok aggódják túl magukat, az aláírók között vannak híresen katolikus országok is. 

Felmerülhet a nagy kérdés, vajon a hazai keresztény kurzusnak miért is kellene figyelembe vennie a nemzetközi tendenciákat? Most ne olyanokra gondoljunk, mint a meleg házasság, netalán a melegek örökbe fogadási joga, hanem például arra, hogy Ferenc pápa épp a napokban jelentette ki, hogy az egyház bocsánatkéréssel tartozik a melegeknek azért, hogy annyi ideig kirekesztette őket. Ő végül is csak a katolikus egyház feje, ha megszólal, hívek milliárdjaihoz intézi szavait, az viszont nem igazán várható el tőle, hogy a KDNP ifjúsági szervezetének (az IKSZ-nek) küldjön személyesen egy elsőbbségi levelet, melyben irányt mutat számukra és ajánl egy olyan szakkönyvet is, amely segít megkülönböztetni például a másságot és a büntetőjogi kategóriába is eső állatkínzást.

Amíg ez nem történik meg, addig bizony ne lepődjünk meg, hogy míg Bécsben a villamosok szivárványos zászlóval közlekednek, addig az idei Pride kapcsán az ifjú keresztényeink nyilatkozatukban a kecskék szabad szexuális partnerválasztási jogáért aggódnak (vajon van még valaki az országban, akinek ugyanez jött le a Pride kapcsán?) illetve a vallásgyalázást meglehetősen kiterjesztő módon értelmezik. (A nyilatkozat teljes szövege itt.)

Íme egy kis eszmefuttatás a kereszténységről, hogy ne csak a hazai konzervatív keresztény ifjak szemszögéből vizsgáljuk az eseményeket:

Mondjuk az IKSZ képviselői a házasságon belüli erőszak és a pedofília ellen túl sokszor eddig nem emelték fel a hangjukat és a honlapjukon kutatva, ha kíváncsiak vagyunk ilyen fontos kérdésekben az állásfoglalásukra, még az sem hoz eredményt, ha rákeresnünk ezekre a szavakra.   

Mit tudunk még a kecskékért aggódó keresztény ifjakról? Az abortusz tervezett lengyelországi betiltása miatt tiltakozókat feljelentették (az alapszabályból levezetve az IKSZ totálisan abortuszellenes szervezet, 11.1. pont), valamint szívesen bevezetnék a szingliadót, ezzel is kiteljesítve az alapszabály 11.4. pontját, mint „jövőbe mutató megoldások szakszerű kidolgozásának” egyik fejleményét. Az a kérdés érdekes lehet, hogy a hivatásos cölibátus-vállalók vajon felelősek-e a társadalmunk fogyásáért és ily módon adó fizetésére lennének-e kötelesek, de miután a kezdeményezés a nagy felháborodás miatt elhalt, a témát inkább ne feszegessük.

Ráadásul az ikszesek időnként a keresztény szervezetekkel kapcsolatos tájékozatlanságukat és mindenáron keresztény-pártiságukat agresszióval palástolják, pedig vannak olyan ügyek, amelyek esetében tényleg illene egy lépést hátrálni, különösen ha a téma a pedofília. Hozzá kell tenni, hogy IKSZ-nek már az Anonymousszal is meggyűlt a baja 2012-ben, amikor is felszólították a Hallgatói Hálózatot, hogy az „fejezze be az öncélú, zavarkeltő akcióit és maradjon a véleménynyilvánítás - egyetemek működésének szabályait betartó - demokratikus formáinál. A Hallgatói Hálózat ne az oktatás rendjét akadályozva, a szélsőségesen baloldali, marxista 68-as diáklázadások egyetemfoglalásai iránti nosztalgiát ébresztve hallassa hangját a felsőoktatással kapcsolatban.” (origo.hu

Röviden és elegánsan „Love and peace” (még rövidebben és kevésbé elengánságan, kuss?), szerintük ennyi elég a hallgatóknak, még akkor is, ha megunták a formális szervezeteik kormányhűségét. Ha meg megint unatkoznának, talán elgondolkodhatnának az IKSZ-et is foglalkoztató „kecskék özvegyi jogán”, hátha jutnak valamiféle konstruktív megoldásra.

 

De vajon honnan ered ez a homofóbia, amely olyan nyilatkozatra készteti ezt a konzervatív ifjúsági szervezetet, amely már-már a józan emberek számára megmagyarázhatatlan világgal operál? Magyarázat, az van rengeteg, saját okoskodás helyett nézzünk inkább a Wikipédiát:

„A homófóbia okairól számos történetipszichológiai és szociológiai elmélet létezik. A történeti magyarázatok elsősorban a homofóbia vallási gyökereire összpontosítanak. A pszichológiai magyarázatok olyan egyéni jellemvonások segítségével magyarázzák a homofób beállítódást, mint a látens homoszexualitás, az autoriter személyiség vagy a változó nemi szerepekhez való alkalmazkodási képtelenség. A szociálpszichológiai magyarázatok az előítéletek, a stigmatizáció és a címkézés általános (tehát nem kifejezetten a homoszexualitáshoz kapcsolódó) fogalmaihoz kapcsolódnak. A szociológiai elméletek a társadalmon belüli hatalmi viszonyok, így például a patriarchális család, a kapitalizmus termelékenységi-termékenységi kényszere, a bürokratikus szervezetek vagy a modern tudományok tudásvágyával magyarázzák a homofóbia modern formáit.” (wikipedia.org)

 

Ha mélyebben kíváncsiak vagyunk a témára, akkor a 2005-ös Családvédelmi Charta részletesen tartalmazza, mi a véleménye a keresztény pártnak a melegekről (nehogy már joguk legyen bármire) , a kecske, szex, özvegyi jog témájú aggódás politikai közlemény szintre emelése azonban újdonságnak számít. Ahogy az is, ahogy a Magyar Idők elmereng azon, hogy a Brexit végeredménye és aközött az esemény között szoros összefüggés van, amikor is a Pride alkalmával meleg rendőr megkérte a meleg rendőr társának a kezét. Munkaidőben. És vajon hogyan védik a rendőrök a rendet, ha munkaidőben a homoszexualitást népszerűsítik? A cikk írója szerint nem csoda tehát, ha emiatt a gloucesteri gazdálkodó vagy birminghami munkás nemet mondott Európára.

Kis esélye van azonban annak, hogy három rendőr okozta volna a földcsuszamlásszerű népszavazási eredményt, sokkal inkább az idegengyűlölet, a félretájékoztatás és a saját hatalmi ábrándjaikat kergető politikusok demagógiája. Az sem ártana, ha a cikk szerzője (a brit történelem ismeretét mégsem várhatjuk el tőle) legalább utána nézett volna néhány ténynek, például megnézte volna a valós eseményeken alapuló Büszkeség és bányászélet c. filmet. Ez esetben tudná, hogy nálunk még bőven szocializmus volt (1984-85), amikor Walesben a melegek már aktívan segítették a nagy bányászsztrájk bányászait. És miért? Mert rájöttek, hogy a jogtiprás az jogtiprás, akár bányászokról, akár melegekről van szó és nem egymást kell utálni, hanem igenis lehet vállvetve harcolni a szabadságjogokért és egy jobb világért. És hogyan hálálták meg a bányászok a segítséget? 1985-ben ők vezették fel a Pride felvonulását és a szakszervezeti szabályzatukban is szolidaritást vállaltak a melegekkel. Ja, és el ne felejtsük, 2013-ban az angol királynő is rábólintott a melegházasságra.

karvalyokfoldje_blog_hu_39_gervais_1.png 

Mi egyelőre valahol Homofóbia Felföldjén leledzünk ("a buzi azért buzi, mert az akar lenni", "a család csak egy férfi és egy nő közössége lehet") – mintha legalábbis politikusaink attól félnének, ha minden ember (szexuális orientációjától függetlenül) jó érezné magát a bőrében, az már egyenesen a világ végét jelentené, így mindent elkövetnek azért, hogy ez be ne következhessen. És mindközben azon aggódnak, mi lesz a kecske özvegyi joga.

Most már csak az a kérdés, hogy az az elborzasztóbb, ha valaki pap/apáca jelmezt felvéve „provokálja” azokat, akik személyesen elmennek megnézni a felvonulást, vagy az, ha egy ifjúsági szervezet a médiában közzétesz olyan korhatár nélküli nyilatkozatot, amely a kecskékkel és a szexszel foglalkozik.

 Amennyiben tetszett, várunk most induló Facebook-csoportunkban!