Ha végre kiállítana az ellenzék egy valamire való, karizmatikus és választói egységet teremtő politikust (azaz végre lenne egy elfogadható alternatíva) és az választási programjában megígérné, hogy minden erejét arra fordítja, hogy az ellopott milliárdokat visszajuttassa az adófizetőkhöz, akkor már csak hátradőlve kellene szemlélnünk, vajon Orbán Viktor meddig védi Rogán Antalt, azaz hagyja-e, hogy bizalmasa egyszemélyben bedöntse a Fideszt és legfőbb patrónusát, magát a miniszterelnököt.
Persze ehhez kellene egy ellenzéki vezér is, de amíg ő nem kerül elő, Orbán Viktor addig buzgón munkálkodik azon, hogy Rogánt még a széltől is óvja. Azonban a felhők egyre csak tornyosulnak és egyelőre még nem tudni, szemerkélő eső lesz a végeredmény vagy egy mindent elsöprő hurrikán.
Arra mondjuk hiába várunk, hogy netalán bárki hivatalos személy eljárást kezdeményezzen (és érdemileg le is folytassa azt, ne pedig kibúvót kibúvóra halmozva megállapítsa, minden a legnagyobb rendben), mégsem lehetünk Románia, ahol éppen csúcsra jár a korrupció elleni harc. Nálunk Fidesz-tag nem követhet el olyan cselekményt, amely a Büntető Törvénykönyv bármelyik olyan paragrafusát is kimerítené, amelyben anyagi motiváció van a háttérben és csak nagy ritkán nyugdíjas- meg feleségverés figyelhet be, ha már végképp nem lehet eltitkolni az ügyet.
De vajon meddig minősíthet minden egyes vádat blöffnek egy kormányfő? Az a kormányfő, aki esküjében oly sok mindent vállalt, például az alkotmány megtartását? Akinek példát mutatva gyökerestől kellene kiirtania minden olyan cselekményt a környezetéből, amely akár a legkisebb gyanúra is okot ad? Például megkérdezi beosztottjától:
- „Miért hazudtál a tévében? Senki sem állt pisztollyal melletted és senki sem kényszerített, hogy adjál interjút. Kussoltál volna inkább, akkor nem lenne min rágódnia az újságíróknak.”
- „Miért kell neked ráznod a rongyot a nap 24 órájában? Vagy csak úgy érzed magad embernek, ha milliós táskával mászkálsz, olyannal, amit még véletlenül sem tudsz megfizetni közszolga béredből?”
- „Miért kell nyilvánvaló juttatásokat elfogadnod baráti vállalkozóinktól? Muszáj neked ingyér helikopterezni meg limuzinozni az újságírók szeme láttára? Kértél volna inkább villát vagy jachtot az Adrián, csak át kell futtatni egy-két offshore cégen aztán a kutya sem tudja meg, hogy a tiéd.”
- „Miért kellett áttuszkolnod a frakción a letelepedési kötvény offshorizálását? Azt a százegynehány milliárdot másképp, kevésbé látványos módon is el lehetett volna lopni.”
- „Miért kell neked reklámoznod, hogy milyen jó üzletasszony a feleséged? Még a végén azt mondják, hogy az asszony szoknyája mögé bújsz, aztán hogy gyanúsítjuk meg ugyanezzel a Vonát?”
- „Egyszer nem nyerhetne már olyan is közbeszerzést tőletek, aki nem szomszédod? Olyan, aki legalább két utcával arrébb lakik?”
Azt már tudjuk, minél több zűrbe keveredik bizalmi embere Orbán Viktornak, az annál inkább védi, „nehogy azt higgye, hogy ezek a hírek bennünket megrendítenek, akár csak elgondolkodtatnak” alapon. És nemcsak az rémisztő, hogy egy felelős kormányfő büntetlenül ilyet mondhat egy másik politikusnak, hanem az, hogy
- fel sem merül a kormányfőben az, hogy azért legalább a látszat kedvéért (jogbiztonság? törvények védelme? bűncselekmény gyanúja?) érdemes lenne kivizsgáltatni a legsúlyosabb vádakat és udvariasan akár még meg is köszönhetné a figyelmeztetést (ő sem tudhat mindenről és egyébként sem kötelező egy miniszterelnöknek olyan újságot olvasnia, amit nem a saját propagandafelelősei gyártanak),
- miniszterelnökünket egyáltalán nem érdekli az sem, ha köztörvényes bűncselekményt elkövető minisztere van, számára a leváltás nagyobb kockázat (kudarc) mint az, hogy az ellenzéki sajtó naponta lehozza, milyen újabb és újabb összefonódáshoz és pénzlenyúláshoz van köze bizalmi emberének.
- a miniszterelnök tanácsadói nagyon jól tudják, hogy nincs az a korrupciós ügy, amely a jelenlegi kormány masszív szavazótáborának hitét meg tudná ingatni, azaz a talicskázva közpénzlopás és a szemükbe hazudás többet nyomna a latban mint a rezsicsökkentés, migránsgyűlölet és mindenféle gazdasági racionalitás ellenében beígért béremelés.
- miniszterelnökünk tudja, soha az életben nem fog rá visszahullni az, hogy olyan politikust védelmezett, aki ellen bármikor eljárást lehetne indítani, például a letelepedési kötvény konstrukció és annak segítségével eltüntetett százegynehány milliárd miatt.
- sőt, miniszterelnökünk azzal is tisztában van, amíg a sajtó Rogánt ekézi, addig sem irányul a figyelem az ő családjának és nagyon-nagyon közeli barátainak exponenciális gyarapodására (itt egy kastély, ott egy szálloda, még egy közbeszerzés-sorozatnyerés, címzett adókedvezmény, villa-jacht az Adrián, stb.).
De vajon számíthat-e a kormányfő arra, hogy amíg a világ világ, ő lesz Magyarország mindenható ura és soha senki sem fogja felelősségre vonni sem a minisztereket sem őt, azaz azt a politikust, aki lehetővé tette, hogy a közvetlen beosztottjai azt csináljanak, amit csak akarnak? Vajon milyen terve van arra, hogy még vagy 20 évig ő legyen a legfőbb vezér, megakadályozva minden vizsgálatot, ami arra irányulna, ki milyen korrupciós bűncselekményben volt benne nyakig? És vajon abban is hisz, hogy az összes lenyúlt pénzt sikerül úgy eltüntetni, hogy soha senki sem fogja megtalálni?
A következő választás éppen ezért nagyon fontos Orbán Viktor számára, ugyanis a korrupciós ügyek még nem évültek el, bárki kutakodhat, előkerülhetnek tettre meg érdemi vizsgálatra kész gazdasági és büntetőjogi szakemberek (lásd Románia) és netalán még az is előfordulhat, hogy új seprű jól seper aztán csak kénytelen lesz valamit reagálni mindarra, amit most nagy mellénnyel blöffnek hív. A harc tehát vérre megy, nem véletlen, hogy a lehetséges ellenfelek lejáratása már elkezdődött, egyelőre még viszonylag „békésebb” eszközökkel, például magánéleti támadásokkal, de ha a keleti (és miniszterelnökünknek valószínűleg tetsző) példákat nézzük, az egyre erősebb hatalomféltés miatt várható még sokkal komolyabb fellépés is, kezdve a koncepciós perektől a legkomolyabban veendő fenyegetésekig.
Meddig védi tehát Orbán Rogánt? Mindaddig, ameddig úgy érzi, soha senki sem fogja őt felelősségre vonni egyetlen korrupciós üggyel vagy közpénz jogszerűtlen közpénztelenítésével kapcsolatban sem. És igen, ha kirúgná, azzal saját gyengeségét vallaná be, azaz azt, hogy még az is lehet, fordul a kocka és nem ő lesz a következő miniszterelnök, azaz még neki is van félnivalója – például rá és bizalmi embereire is vonatkoznak azok a törvények, amelyeket ők saját maguk hoztak a halandók kordában tartására. És amelyeket ők saját maguk szeretnek semmibe venni.
Amennyiben tetszett, várunk most induló Facebook-csoportunkban!
Kapcsolódó posztok:
