Magyarország, 2016

Karvalyok földje

Karvalyok földje

Hogyan dobjunk ki az ablakon százmilliárdot?

2016. július 08. - Karvalyok Földje

karvalyok_foldje_image_small_masolata.png

 

Letelepedési kötvénnyel, kormányzati jóváhagyással.

 

Most akkor utálni kell az offshore cégeket vagy sem? Ez attól függ, hogy árulnak-e letelepedési kötvényt. Mert ha igen, akkor semmi gond velük. Még akkor sem, ha átláthatatlan a tulajdonosi szerkezetük és még az is lehet, hogy soha nem derül ki, hova vándorol az a rengeteg pénz, ami a magyar adófizetőket illetné meg azért, mert befogadják és hagyják letelepedni fejenként 300 ezer euróért azokat, akiket egyébként tuti nem engednének be határainkon belülre. És hogy kerek legyen a történet, sem az ügyészség, sem a rendőrség nem talál kivetni valót abban, hogy ismeretlen személyek akár 100 milliárd forinttal is megkönnyebbíthetik az államkasszát. Hogy miért? Mert a feltételeket az országgyűlés határozta meg (azaz a Fidesz-KDNP frakció), azt pedig nem írták elő, hogy a közvetítőket kijelölő parlamenti gazdasági bizottságnak bármilyen módon ellenőriznie kellene a tranzakcióba bevont külföldi cégeket. Pedig ha valaha valaki elszánná magát és felelőst keresne az ügyben, csak elő kellene vennie mindazokat, akik kitalálták, előkészítették, benyújtották, elfogadásra javasolták majd megszavazták a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos törvényjavaslatot.

uzenjuk_brusszelnek_gazdag_karvalyokfoldje_blog_hu.jpg

De mivel hazánk következmények nélküli ország, az érintetteknek nem kell sok álmatlan éjszakán át ágyukban forgolódniuk attól tartva, a TEK rájuk töri az ajtót különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.

Hogy ki követheti el ezt? Jogászkodjunk: az, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. Ám ha nem szándékosan, csak gondatlanul okozott valaki úgy kárt, hogy idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bízták meg és az ebből eredő kötelességét szegte meg, vagy legalábbis elhanyagolta (magyarul nagy ívben lepottyantotta, hogy egy igen szavazat mennyi kárt okozhat az adófizetőknek), hanyag kezelés miatt az is büntethető. Elviekben. Meg akkor, ha egyszer majd csak valaki veszi a fáradtságot és indít e témában olyan büntetőeljárást, amelyet következetesen végig is visz, feketén-fehéren bizonyítva a kötelességszegést (azaz az adófizetők érdekeinek semmibe vételét).

Most tekintsünk el attól az apróságtól, miszerint mennyire etikus uniós letelepedést ígérni annak a harmadik országból származó ki tudja kinek, amikor szinte naponta megjelenik egy-egy kormánytag nyilatkozata arról, miszerint nem is kéne, hogy tagjai legyünk az uniónak – aztán csak lesünk majd, amikor a külföldi állampolgárok sorban nyerik a pert a magyar állam ellen. És vajon lesz olyan bíróság, amelyik elfogadja azt, hogy egy esetleges kilépési népszavazás váratlan, előre nem látható esemény (vis maior), ami miatt nem tehetünk arról, hogy megváltoztak a feltételek? Kizárt, főleg akkor, ha a polgárokat kilépési voksra buzdítók ugyanazok, akik a letelepedési kötvényeket a törvényhozásban átnyomták.

És mely ponton buknak az adófizetők? Először is, ott van a sokkal magasabb (a Magyar Nemzet szerint négyszeres) kamat.

A letelepedési kötvény egy ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény. Az államkötvényekhez képest a letelepedési kötvény kamata jóval drágább az államnak, ráadásul ezt a kamatot nem a befektető (letelepedő) külföldinek, hanem a közvetítőnek, azaz az adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek fizeti ki majd az állam a lejáratkor. Tehát elviekben még az is elképzelhető, hogy a kötvényt jegyzők egy árva fillér kamatot sem kapnak majd, mert az összest lenyúlják a kötvényekkel kereskedő offshore cégek. És mennyiről is beszélünk? Forintosítsuk:

 „A program 2013-as indulása óta április végéig 3637 külföldi vásárolt letelepedési államkötvényt. Lapunk úgy számolt, a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 83,4, míg a drágább árazással kalkulálva több mint 100,3 milliárd forint bevételre tettek szert. Ebből legalább 33 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen ekkora összegű kamatot fizet a magyar állam a kötvények lejáratakor.” (mno.hu)

Aztán ott van az ügynöki díj – ez akár a magyar államé is lehetne, ha nem adta volna ki a bizniszt gebinbe olyanoknak, akikről hivatalosan nem is tudjuk, hogy kicsodák, de van közöttük Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson bejegyzett cég is, bizonytalan tulajdonosi hálóval. Persze ezek tulajdonosai majd csak akkor lesznek offshore-lovagok, ha a kormány azt mondja, addig tisztességes vállalkozók, akik vért-verítéket nem sajnálva a magyar nép felemelkedéséhez és az államháztartás kiegyensúlyozásához nyújtanak segítő jobbot.

„A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalékot jelent kötvényenként.” (mno.hu)

És tegyük hozzá, a nyereségüket az offshore cégek nem hazánkban adózzák le, az az utolsó fillérig kikerül Magyarországról. És ne csak a társasági adóra gondoljunk (annak egy része úgyis elmegy látványsportra), hanem olyanokra is, mint például a belföldi fogyasztást terhelő adók vagy például az ingatlanszerzést terhelő illetékek.

Szorozzuk be a kötvényenkénti nyereséget a kuncsaftok számával (3.637*27,6 millió forint), és máris 100 milliárdos tételnél járunk, és még nem romlott jelentősen a forint árfolyama. Ha pedig ez a pénz itthon maradna, kijönne belőle akár 17 felcsúti sportcsarnok is (6 milliárd forint/db). Tornaterem mondjuk ennél minimum tíz-tizenötször több, de arra nincs akkora szükség, úgyhogy kár is lenne ilyen osztással bíbelődni.

És kik az igazi nyertesek? Az adófizetők biztos nem, hiszen

  • ők jóval magasabb áron kapnak hitelt, mintha csak normál államkötvény kibocsátáson keresztül akarnák ugyanezt megtenni (ráadásul euróban),
  • cserébe be kell fogadniuk olyan bizonytalan hátterű idegeneket, akiket ha pénz nélkül érkeznének, gyorsított eljárásban simán haza is zavarna a jelenlegi kormány, ezzel is üzenve Brüsszelnek.

A letelepedési kötvényt jegyzők viszont nem panaszkodhatnak mindaddig, amíg az Unió tagjai vagyunk:

„A szabályok szerint a kötvényvásárlással megszerzett tartózkodási engedély után hat hónapnak kell eltelnie, hogy valaki végleges letelepedési engedélyt is kapjon. A kikért adatok azt mutatják, hogy velük sem volt túl szigorú a BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal), mivel az így a kiosztott 3515 tartózkodási engedélyből csak hármat vontak vissza. Azoknak már nem volt ilyen könnyű dolguk, akik kötvényvásárlás nélkül akartak letelepedni Magyarországon. Az elmúlt két évben összesen 32 260 tartózkodási engedélyt adtak ki olyanoknak, akik itt akartak dolgozni. Közülük 2356 embertől vonták meg az engedélyt.

Ezek szerint a BÁH a letelepedési kötvénnyel tartózkodási engedélyt szerzett külföldiek 0,08 százalékát bírálta felül (…), a keresőtevékenységgel papírhoz jutók engedélyének 7,3 százalékát vonta vissza. Vagyis a hivatal 91-szer szigorúbb volt a nem kötvényesekkel. (444.hu)

És még mások, akik jól jártak?

Ha megemésztettük a kötvénykereskedők 100 milliárdját, lehetnek további tippjeink, például abból kiindulva, ki terjesztette be annak idején a törvényjavaslatot, illetve ki vezette azt a bizottságot, amely kiválasztotta a kötvénnyel kereskedőket. De azért ne vádaskodjunk, az ugyebár annak a dolga lenne, aki a közpénzek felelős elköltése felett őrködik (már csak meg kellene találni, hogy ki az illetékes elvtárs), addig viszont jobb, ha maradunk annál a teóriánál, miszerint politikusainkat egyedül humanitárius megfontolások befolyásolták a döntés meghozása során. Az pedig, hogy ki megy helikopteres városnézésre hongkongi kötvénykereskedő pénzén, végképp csak pletyka.

„Az igaz, hogy senki sem áll a törvények felett, de a hatalom láthatatlanná tud tenni.” (Toba Beta)

 Mi pedig mit tehetünk? Várunk a csodára, például arra, hogy hátha véletlenül történik jogszabálymódosítás, bár ehhez az is kellene, hogy legalább ne bojkottálják a fideszesek az e témában összehívott parlamenti bizottsági üléseket.

  Amennyiben tetszett, várunk most induló Facebook-csoportunkban!

 

süti beállítások módosítása